Üvegvisszaváltás buktatókkal

Sokak számára ismerős lehet az eljárás, hiszen a rendszerváltás környékén sokan így pótolták bevételeiket, míg a diákoknak zsebpénzt jelentett, ha „visszavitték az üveget”, és beáltották. Ezután modernizálódott a csomagolástechnika, megjelentek a műanyag flakonok és alumínium dobozok, és megszűntek az üvegvisszaváltók. Most ismét az üvegvisszaváltás egy újabb módszerével próbálkoznak, hiszen Románia arra kényszerül, hogy növelje a kötelező uniós visszagyűjtési arányt. Az országban évente termelt 1,3 millió tonna csomagolóanyag alig 5 százalékát használják fel újra (ezzel európai szinten sereghajtók vagyunk), amit 50 százalékra kellene feltornázni 2025 végére.

A kormány 2018/74-es sürgősségi rendelete értelmében a kereskedőknek fel kell tüntetniük a termékeken, amennyiben csomagolásuk újrahasznosítható, a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteknek pedig helyet kell biztosítaniuk a visszavitt csomagolóanyagok raktározására, és a pénztárbizonylat (bon fiscal) alapján vissza kell fizetniük a betéti díjat a vásárlónak. Arra számítanak, hogy az üres üvegek visszakerülnek az üzletbe, onnan pedig a gyártóhoz, ahol újra felhasználják, újratöltik azokat.

Az viszont még nem világos, hogy ez miként történik a gyakorlatban. A lakónegyedi kisboltok számára nem kötelező, így eldönthetik, hogy visszaváltják-e vagy sem az üveget. A nagy üzletláncoknak viszont kötelező visszavenniük. Tapasztalatok szerint a törvény ugyan néhány napja életbe lépett, de a boltok nem rukkoltak elő tájékoztatással. Ennek oka az lehet, hogy nem mindenki tudja, mi a feladata, hogyan raktározzák és kezelik a visszavitt üvegmennyiséget, és a pénztárnál miként adják vissza a pénzt.

A lapunk által megkeresett üzletvezetők névtelenséget kértek, mivel attól tartanak, büntetést kockáztatnak, ha nem tudják alkalmazni a törvényt. Egyikük rámutatott: az nem világos, hogy miként adják vissza az üvegenkénti 50 banit, hiszen a termék eladásakor ugyan megjelenik a számlán, „de milyen bizonylat alapján kellene ezt a pénzt visszafizetni az ügyfélnek, hiszen ha a pénztáros kiveszi a kasszából az 50 banit, az bizonylat nélkül hiányként jelenik meg a könyvelésben”.

Egy másik bolttulajdonos arra a gondra világított rá, hogy nem tudják, mi történik a lerakatokból rendelt áru esetében, mit történik az üres üvegekkel – erről hiába kérdezik a termékeket beszállító kereskedelmi ügynököket, nem kapnak választ. Másrészt az sem világos, mi történik a külföldi, import termékek újrahasznosítható csomagolóanyagaival, például ki szállítja el a külföldi borok üres palackjait? Az általunk megszólaltatott boltosok szerint el kell telnie még néhány hónapnak, míg beindul a rendszer, és gyakorlatban is elkezd működni az üvegvisszaváltás.