Tovább élhetünk, ha okosan napozunk

A bőrgyógyászok a nyár közeledtével az ultraibolya sugárzás (UV) veszélyeire hívják fel a nyaralók figyelmét. A rosszindulatú melanóma típusú daganatok kialakulásában ugyanis nagy szerepe van az UV-sugárzásnak, ami egyértelműen összefüggésben áll a napon eltöltött idővel.

Egy brit tudós, George Findley 1928-ban mutatta ki először az UV-sugárzás negatív hatásait egereken. Megállapította, hogy a sugárzás sejtpusztuláshoz, majd tumorok kialakulásához vezetett.

Azóta már több tanulmány is megerősítette az UV-sugárzás közvetlen DNS-károsító és mutációt előidéző hatásait, és a bőrrák kialakulásában játszott szerepét. Ugyanakkor egyre több kutatás mutatja ki a napfény pozitív hatásait.

Az emberiség régen felismerte a D-vitamin fontosságát, amely a bőrben keletkezik az UV-B fényspektrum hatására. A döntően UV-A sugarakat tartalmazó szolárium erre nem alkalmas, bár ez egy gyakori tévhit. A D-vitamin létfontosságú a kalcium felszívódásához, segít megelőzni a csontritkulást, erősíti az immunrendszert.

Nem véletlenül építettek tbc-szanatóriumokat hagyományosan napsütötte helyeken, mert ez is segítette a tuberkulózisból való gyógyulást. Legújabb kutatások tudományosan is igazolták, hogy a táplék-kiegészítőként bevitt D-vitamin fokozhatja a fertőzésekre, például a tbc-re adott immunválaszt.

A D-vitamin megfelelő szintjével segít megelőzni a depressziót, de hatásos a cukorbetegség és az elhízás ellen is. Egy belga kutatás szerint a szervezet D-vitamin vérszintjétől is függött, hogy mellrákkal diagnosztizált nők mennyi ideig élték túl betegségüket.

A New Scientist idézi a svéd Karolinska Intézet kutatását. Európa egyik legnagyobb és legrangosabb orvosi egyetemének tudósai  harmincezer nőt követtek 20 éven át ok-okozati összefüggést keresve a napon eltöltött idő és az átlagos élettartam között.

Arra jutottak, hogy átlagosan két évvel csökkent a napfényt kerülő nők várható élettartama, azokéhoz képest, akik több időt töltöttek a szabadban. Ráadásul az utóbbi csoportba tartozó és dohányzó nők ugyanannyi ideig éltek, mint a nem dohányzó, ám a napfényt kerülő nők.

Richard Weller, az Edinburgh-i Egyetem kutatója bőrgyógyászként sokáig azt az álláspontot képviselte, hogy a napozás veszélyekkel jár. Természetesen ma sem vonja kétségbe az UV-sugárzáshoz köthető kockázatokat, de kísérletei során arra a megállapításra jutott, hogy a napfény okozta kardiológiai előnyök jóval ellensúlyozzák a bőrrák kockázatát.

A magas vérnyomással összefüggő szívbetegség és agyérgörcs a becslések szerint nyolcvanszor több halálesetet okoz az Egyesült Királyságban, mint a bőrrák. Ez az adat, valamint a svéd felmérés eredményei után kezdett kutatni a témában.

Állítása szerint a természetes napfény hatására bőrünk nitrogén-oxidot termel, ez pedig kulcsfontosságú a vérnyomás szabályozásában. Az már korábban is ismert volt, hogy a nitrogén-oxid serkenti a vérkeringést, javítja az erek rugalmasságát és ezáltal képes csökkenteni a szívinfarktus és szélütés kockázatait. Az sem számított újdonságnak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása magasabb volt azoknál a betegeknél, akiknek alacsonyabb volt a D-vitamin szintje.

Richard Weller által vizsgált páciensek vérnyomása csökkent , miután 10-15 percet töltöttek a napon a déli órákban, amikor a sugárzás is nagyobb volt, és ez tartósnak bizonyult, miután visszatértek a szobába.

A kutatás következő szakaszában a szívbetegség és a bőrrák relatív kockázatát fogják vizsgálni olyan emberekben, akik különböző mértékű napfénybehatásnak voltak kitéve. Ha ez is megerősíti, hogy a napfény csökkenti a bármilyen eredetű halálozás arányát, valószínűleg felül kell majd vizsgálni a napfénnyel kapcsolatos irányelveket – állította.

Bár a természetes napfényt semmi sem pótolja, léteznek táplálék-kiegészítők, és számos étel is tartalmaz megfelelő mennyiségű D-vitamint. A legtöbb a friss lazacban, szardíniában, tőkehalmájolajban van, de ajánlott tejet és olajas magvakat, tojást is fogyasztani. A felnőttek ajánlott napi beviteli szintje 1000–2000 NE.

Általánosságban igaz, hogy, aki kevés időt tölt a napon, az egész évben hajlamos arra, hogy szervezetében D-vitamin-hiányos állapot alakuljon ki. Az általános vélemény szerint a nyári időszakot leszámítva napi 10–15 pernyi intenzív napsütés elegendő időnek számít.

A bőrszín mellett az Egyenlítőtől való távolságtól függ, hogy mennyi időre van szüksége a szervezetnek a napi D-vitamin előállításához. Minél messzebb él valaki az Egyenlítőtől, annál több időre van szüksége, de ez értelemszerűen az évszaktól is függ.

Közismert, hogy a bőrdaganat kialakulásának kockázata túlzott UV-sugárzás esetén a világos bőrűek körében magasabb. Szervezetük rövidebb idő alatt képes D-vitamint előállítani, ugyanakkor gyorsabban is égnek le. Pontosan ezért kell nagyon odafigyelnie mindenkinek a napozási szokásaira – figyelmeztetnek a szakértők a New Scientist cikkében.

A mérsékelt éghajlati övezetben, Magyarországon is, a világos bőrtípushoz tartozóknak nyáron elég 5–8 percet a napon tartózkodniuk. A bőrtípusok esetében az európai lakosság 14-15 százaléka tartozik a világos, fényre érzékeny típusba. Jellemzően a világos szőke vagy vörös hajúak tartoznak ide, ők könnyen leégnek.

Az UV-sugárzás hullámhossza alapján három kategóriába sorolható:

• Az UV-A sugarak mélyebbre hatolnak a bőrben ezért is veszélyesek. Hozzájárulnak a bőr fokozott öregedése mellett az egyes daganattípusok kialakulásához is.

• Az UV-B sugarak segítenek a D-vitamin előállításában, de szintén felelősek a rosszindulatú daganatok, bőrrákos megbetegedések kialakulásáért.

• Az UV-C sugarakat az ózonréteg kiszűri így nem jelentenek veszélyt.

Teljes védelem nem létezik, még a legmagasabb faktorszámú napkrémek is átengedik az UV-sugárzás egy részét: az 50-es készítmények a sugárzás két, a 100-as faktorszámúak egy százalékát engedik át.

A végtagokra, a hátra, hasra, vállra és az arcra is érdemes egy teáskanálnyi mennyiségű krémet használni. A készítmények a napfény, a dörzsölés és az izzadás hatására néhány óra alatt elvesztik hatékonyságukat, ezért 2-3 óránként javasolt újra bekenni a fénynek kitett területeket.

A fényvédelem erősségére a fényvédő faktorszáma utal (SPF). Ez az az szám, amely megmutatja, hogy a bőrvörösséget okozó UV-B besugárzási idő hányszorosára nő a fényvédő alkalmazása mellett.

(hirado.hu)