
A kézdiszéki polgármesterek múlt csütörtökön megtartott találkozóján jelen volt Krecska János, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia képviselője és Máthé Zsolt, a kézdivásárhelyi jégkorong szakosztály vezetője is. A vidéki elöljárók előtt azt szorgalmazták, hogy nagyobb arányban vonják be a kézdivásárhelyi sportéletbe a településeiken élő gyerekeket is, mivel egyre jobb kondíciók vannak mind a két sportág területén.
2018. március 26., 00:242018. március 26., 00:24
A kézdiszéki polgármesterek múlt csütörtökön megtartott találkozóján jelen volt Krecska János, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia képviselője és Máthé Zsolt, a kézdivásárhelyi jégkorong szakosztály vezetője is. A vidéki elöljárók előtt azt szorgalmazták, hogy nagyobb arányban vonják be a kézdivásárhelyi sportéletbe a településeiken élő gyerekeket is, mivel egyre jobb kondíciók vannak mind a két sportág területén.
Elsőként Krecska János, az anyaországi BVSC, FTC, Baja és a III. kerületi TVE korábbi védője, 2017 őszétől a KSE-nél tevékenykedő – 2018 júniusáig maradó – utánpótlás-nevelésért felelős szakmai igazgató emelkedett szólásra. A csapatszervező (aki Kézdivásárhelyen a lány focicsapatot is elindította) a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia fontosságát hangsúlyozta, és az elöljárók segítségét kérte a futball népszerűsítése érdekében.
„Nem titok senki számára, hogy a magyar kormány határain belül és a határokon kívül lévő magyarlakta településeket szeretné felkarolni, elsősorban a labdarúgáson és a jégkorongon keresztül. Több lábon áll ez a stratégia: van egy infrastrukturális része, a magyar oldalról pedig az, hogy a legeldugottabb településre is eljussunk tehetségeket kutatva, mert igen szép tapasztalataink vannak” – mondotta Krecska, aki a tudnivalókat is vázolta. Elmondása szerint a határokon túl három sarokpontjuk van, az Felvidék, Kárpátalja és Erdély, illetve azon belül Székelyföld. Öt helyen érdekeltek, így Háromszéken kívül Maros, Kolozs, Hargita és Brassó megyéket fedik le, és Csíkszeredából koordinálják a tevékenységet, ahol a semmiből nőtt ki egy szép létesítmény, ami jó kondíciókat kínál a focistáknak.
„A segítségüket szeretném kérni, hiszen ez egy nemes ügy, jól tudjuk, hogy a sportnak közösségépítő és jellemformáló ereje van. Az alközpontoknak az lenne a szerepük, hogy a 14 éves gyerekeket – akik eleve alapképzésben részesülnek – elitképzésre vagy talentumkutatóra küldjék Csíkszeredába, ahol felfedeznék a következő Selymes Tibiket” – mondotta el az elképzelést a volt focista, aki szerint a magyar kormány nagyon korrekt, hiszen a gyerekeknek szabad teret biztosít, hogy a karrierjüket a magyar vagy a román válogatottban akarják a továbbiakban építeni. A végcél a „piacképes” labdarúgók „termelése” – mondotta a szakmai igazgató, hozzátéve, hogy azt is szem előtt tartják, hogy a városoknak és a vidéki településeknek megfelelő sportolási lehetőséget tudjanak teremteni.
Kézdivásárhely a legfiatalabb alközpont, itt még gyerekcipőben jár a dolog, de nagyon jó úton indult el a vidék, ugyanis vannak már nagyon szép eredmények, elég, ha csak a női focit említjük, hiszen 2018 januárjában kilencven (!) regisztrált játékos van. Egy másik projektjük is van – tájékoztatta a jelenlevőket Krecska – ami nagyon konstruktív: Zabolán és Ozsdolán már tartottak bemutatóedzéseket, amik révén népszerűsítették a tevékenységet, és szóba álltak a szakemberekkel, akik az első szűrőt képviselik a kézdivásárhelyi alközpont felé. Krecska az elöljárók segítségét ahhoz kérte, hogy a gyerekek Kézdivásárhelyre való bejutásában segítsenek, ugyanis aki a céhes városba bekerül, az nagy valószínűséggel Csíkszeredába is eljut, ahol nyugati színvonalú körülmények vannak (kitűnő sportbázis, bentlakásos rendszer stb.) a futballistapalánták számára biztosítva. Arra bátorítja a pedagógusokat, hogy nyugodtan keressék meg Kézdivásárhelyen, amennyiben úgy ítélik, hogy a kezük alatt csiszolatlan gyémánt van.
Ötszázezer lej Kézdinek
A gyűlésen jelen levő Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint olyan sportágakra is oda kell figyelni, amik a szebbik nemhez közelebb állnak. Ez mellett bejelentette, hogy a megyei önkormányzat a költségvetéséből 500 ezer lejjel támogatja idén a kézdivásárhelyi labdarúgást, jégkorongot és a kosárlabdát, mert ezekben látnak fejlődési lehetőséget.
Vidékieket is bevonnának a korcsolyázásba
Máthé Zsolt, a KSE jégkorong szakosztályának elnöke Krecska Jánoshoz hasonló megkereséssel fordult a polgármesterek felé. Ismertette a kori- és a hokisuli programot, ugyanakkor elsősorban az előzőben rejlő lehetőséget vázolta. „840 gyerek jár korcsolyázni Kézdivásárhelyen, akikkel szakemberek foglalkoznak. Segítségükkel az 1-4. osztályosok megtanulnak korcsolyázni heti három lejért, jelképes összeg fejében, ami valamit pótol a jégpálya fenntartásába és az edzők fizetésébe. A korisulit ki szeretnénk terjeszteni falvakra is, Önök és az iskolaigazgatók abban tudnának segíteni, hogy megszervezzék a gyerekek beutaztatását, ugyanis még mindig van szabad helyünk délelőtt. Általában 40-45 gyerek lenne jó óránként, mert úgy lenne hatékonyabb az oktatás” – vélte Máthé, aki azt is felvállalná, hogy a szülőértekezleten is ismertesse a lehetőségeket. Az is kiderült, hogy az ozsdolaiak a szentkatolnaiakkal társulva már járnak be Kézdivásárhelyre. Máthé szerint a legjobb hokisták vidékről kerülnek ki, és ez annak tükrében sem utolsó, hogy a tervezett székely egyetemi hokicsapat egyik edzőtere Karcfalva mellett Kézdivásárhely. <<
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!