Tánczos „nem tánciskolát vezet”

Az egymást követő beszélgetések során egyebek mellett az évek óta orvoslásra váró medvekérdés, illetve az erdők visszaszolgáltatása is terítékre került. Délután egy szentgyörgyi sajtótájékoztatón a médiának is alkalma volt találkozni a miniszterrel.

Bokor Tibor céhes városbeli polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, „Felsőháromszéken lassan, de biztosan közeledünk a zöld települések felé, hiszen a hulladékgazdálkodással országos szinten élen járunk, annak ellenére, hogy minden évben megbüntetik az önkormányzatokat, miközben vannak olyan települések, amelyek lehet, nem is hallottak szelektív hulladékgyűjtésről, de ők nem fizetnek büntetést.” Hozzátette, tervben van a Felsőháromszék–Orbaiszék-metropoliszövezet létrehozása, és a lehetőségek függvényében, a miniszter támogatásával a településeket bicikliutakkal kötnék össze, „ami turisztikai szempontból is látványosság lenne”, vélte.

Tamás Sándor megyetanácselnök hangsúlyozta, Tánczos Barna és a közelmúltban Háromszéken járt Cseke Attila fejlesztési miniszter „nem tánciskolát vezetnek, hiszen mindkét minisztérium fajsúlyos, amely komoly embereket igényel.” Tánczos Barna elmondta, fontosnak tartja az efféle találkozásokat, „hogy a legapróbb problémákat is elvihessük a legmagasabb törvényhozó szintre”. A SUMAL kapcsán megjegyezte, „nagy kihívás a kis erdő- és legelős területek tulajdonosai problémáját megoldani, hiszen Bukarestben teljesen másképpen képzelnek el egy ilyen informatikai rendszert, ezért egyszerűsítésre és hatékonyságnövelésre van szükség”, véli.

Be kell avatkozni!

A miniszter a medvekérdésről is szólt:
– Ami az állományszabályozást illeti, úgy gondolom, a be nem avatkozás nem oldja meg a problémát. A medvekérdés rendezése komplex probléma, igen sokan érintettek ez ügyben, nem lehet egy intézkedéssel megoldani, de a medveállomány felmérésének procedúráját elindítottuk, viszont még nem tudni, hogy az a szakmai csapat, amelyikre hárul majd ez a feladat, mennyi idő alatt tudja azt elvégezni. Annyi biztos, hogy az állampolgárok biztonságát biztosítani kell, de meg kell oldani az állattetemek kezelését, a balesetekben megsérült állatok esetében pedig lehetővé tenni a mielőbbi közbelépést is – többek között.

Emellett szó esett az önkormányzatok által építkezésből származó, illetve nagy volumenű, háztartásból származó hulladék (bútor, elektronikai eszköz) lerakására szolgáló hulladékudvarok létesítéséről, víz- és szennyvízhálózatok bővítéséről, iszapgazdálkodásról, illetve az erdő-visszaszolgáltatásokról is. Utóbbi kapcsán felmerült, hogy az állami erdészet a visszaszolgáltatások kerékkötője: Bereck polgármestere nehezményezte, hogy az utóbbi két évben az intézmény egyetlen gyűlésen sem képviseltette magát, és a megyetanácselnök is megjegyezte, hogy a Romsilva „úgy viselkedik, mint `89 előtt”.

A miniszter megígérte, körlevelet küld ki, amelyben kötelezővé teszi, hogy az állami erdészet képviselőket küldjön az említett gyűlésekre. Dr. Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere egyebek mellett a település hulladéktárolójának bezárása óta a Molnár Józsiás park látogatói és annak környékén élők mindennapjait megkeserítő vetési varjak elűzése ügyében kérte a miniszter segítségét, aki megígérte, utánajár a dolognak.

Fizetnének végre?! Igen!

A szentgyörgyi sajtótájékoztatón részben a már Kézdin is érintett témák, részben mások szerepeltek a miniszter beszámolójában. A minisztérium az idei költségvetésből rendezni akarja azokat az elmaradt kifizetéseket, amelyekkel azokat az erdőtulajdonosokat kell kompenzálni, akik nem folytathatnak kitermelést, mert erdeik védett területeken vannak. Az állam 116 millió lejjel tartozik nekik.

Ugyanígy a Natura 2000-es területeken erdőket birtokoló tulajdonosokat is támogatni kell, hiszen ha ők erdőkitermelést szeretnének a területükön, költséges környezetvédelmi hatástanulmányokat kell készíttetniük az üzemterv jóváhagyásához, ennek árát a környezetvédelmi alapból részben vagy egészben megtérítené a minisztérium. Az elmaradt vadkárokat szintén rendezik, itt új menedzsmentre van szükség, korábban a hatóság és az érintettek közti kommunikáció gyakorlatilag nem létezett, mondta a miniszter.

Az Olt vízgyűjtő medencéjében Hargita és Kovászna megyében politikai okokból több éve nincs vízgazdálkodási, árvízvédelmi célú beruházás, ezen is változtatna a minisztérium, az uniós helyreállítási alapra támaszkodó finanszírozással, szem előtt tartva az árvizek megelőzését. Ugyanakkor az is cél, hogy a vízmennyiséget megtartsák e területen, legyen öntözési alap, de a folyók és a folyó menti tavak, gátrendszerek turisztikai potenciálját is kihasználnák.

Háromszéken két településen, Gelencén és Do­bollón folynak jelenleg patakszabályozások, egészítette ki Tamás Sándor az elmondottakat, de a következő pár napban minden „vizes” gondot felleltároznak a polgármesterek, hogy azt a miniszter hamarosan idelátogató vízügyi tanácsosának átadják.
A meglátogatott lécfalvi hulladékfeldolgozó telepen látottakat maximális elégedettséggel nyugtázta Tánczos Barna, állítása szerint ott a szervezés és a hulladékkezelési mód példaértékű, akár Bukarestben is megfelelne, és azt bizonyítja, hogy még Romániában is lehet újrahasznosítani, komposztálni. Vigyázni kell arra, hogy a betétdíjas csomagolóanyag-visszaváltó rendszerek, amelyek üzembe helyezésének folyamata az utolsó 100 méteren van, ne borítsák fel ezt a jelenlegi egyensúlyt – mondta. Azt is megtudtuk, folytatódik a Zöld Ház program, most folyamatban van a tavalyi kivitelezések elszámolása.

A miniszteri sajtótájékoztatón Antal Árpád polgármester is beszélt Sepsiszentgyörgyöt illető „zöld” terveiről: napokon belül indul a városi roncsautó-program, felszámolnák a városbeli ipari területeket, parkolóházat építenének. További részleteket holnapi lapszámunkban olvashatnak.