Tanácskozás a magyarság jogvédelméről

A rangos esemény célja a határon túli magyar kisebbségi jogvédelem eddigi tapasztalatainak az összegzése, az egyes régiók civil jogvédőinek és jogászainak a témával kapcsolatos kölcsönös tájékoztatója, valamint a kapcsolatok kiépítése és szorosabbra fűzése volt. A meghívott szakértők mellett az intézet partnerei is beszámoltak tevékenységükről. Örvendetes és megnyugtató, hogy a háromnapos ülésszak tanácskozásainak fiatal nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi szakemberek is résztvevői voltak.  

Csóti György KJI-igazgató köszöntőjében rámutatott, egyes szomszédos országok nem tesznek eleget a nemzeti kisebbségeikre vonatkozó kétoldalú és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiknek, ezért továbbra is szükség van a határon túl élő magyarok szervezett jogvédelmére. Meglátása szerint az elszakított területeken élő magyarok fölött jelenleg fennhatóságot gyakorló hét szomszédos ország közül háromban súlyos e nemzetrészek helyzete. Közülük Szlovákiában és Romániában hátrányos megkülönböztetés éri őket, Ukrajnában pedig még a fizikai létük is veszélybe került.

Dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a múlt sérelmeire, a jelen eredményeire és a jövő feladataira egyaránt kitért megnyitó beszédében. A nem Magyarországon élő, de magukat magyarnak valló idegen állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatos 2004 decemberében lezajlott népszavazásról megjegyezte, sikertelenségét a „nem mellette kampányoló politikai elit” aknamunkája okozta. Magatartásuk ugyanis a társadalom jelentős részét távol tartotta az urnáktól. Ezzel szemben viszont 2010 óta a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, választójogával és az autonómia iránti igényükkel kapcsolatban már egyetértés van. Így a kormány is nagyságrendekkel több támogatásban részesíti a Kárpát-medencei magyarságot, és az Országgyűlés alaptörvénybe foglalta, hogy az anyaország felelősséget visel értük.

A jelenről szólva Szili Katalin „a szolidáris nemzetek” Európájának építése mellett tört pálcát, mert a globális világban a földrész csak így tudja újra meghatározni magát. Kritikával illette ugyanakkor a leköszönő Európai Parlament (EP) azon határozatát, amely alapján úgy tűnik, hogy fontosabbak az afrikai bevándorlók alapvető jogai, mint az unió területén élő több mint 55 millió főt számláló őshonos kisebbségeké. Végezetül az utóbbiak autonómiatörekvéseire utalva kijelentette: rá kell döbbenteni az EU-t, hogy nem kerülheti meg ezt a kérdést, mert a nemzeti kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy.

Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának politikai tanácsadója kihangsúlyozta, hogy a kormány nemzetpolitikai céljai, intézkedései és azok eredményei, a magyar önazonosság erősítését, a családok támogatását és a helyi gazdaság fejlesztését hivatottak szolgálni.