Százhetven éves a Székely Hírmondó

A Bem József által létesített négy erdélyi hadi lap közül egy Kézdivásárhelyen jelent meg, a 170 éve napvilágot látó Székely Hírmondó egyúttal Háromszék első lapkiadványa is volt, idézte fel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében. Bem tábornok Kézdivásárhely kérésére ajándékozta oda tábori nyomdáját, jutalmul a város polgárainak hazafias helytállásáért, az ágyúöntés és lőporgyártás terén elért kiemelkedő sikereikért, de így próbálta meghálálni a háromszéki székelységnek a harctereken tanúsított nagyszerű haditetteit is.

– Ma a tábori nyomda itt, a múzeumban megtalálható, ezen nyomtatták a Székely Hírmondót. A sajtótörténet négy lapszámot tart számon, egyetlen teljes sorozatát az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi, feltételezik azonban, hogy van egy ötödik lapszám is – hívta fel a figyelmet a tanácselnök.

Mint kiemelte, Bem tábornok felismerte, mennyire fontos a tájékoztatás, hogy fel kell lépni az osztrákok által gyakorolt álhírkeltésével szemben. A Székely Hírmondó egyúttal Háromszék első lapkiadványa is volt, ezért az újság megjelenése egyben a háromszéki sajtó születésnapja is, emlékeztetett a tanácselnök, aki boldog születésnapot kívánt az 1996. március 15-én újraindított lapnak, mely Kocsis Károly főszerkesztő vezetésével ma már napilapként jelenik meg Kovászna megyében.

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere szerint a Székely Hírmondó 1849-es megjelenése nem csak a kézdivásárhelyi sajtótörténetben mérföldkő, hanem fontos momentuma a háromszéki sajtótörténetnek is.

– Úttörők voltunk ebben a kérdésben is, azon kevés kisvárosok közé tartozunk, ahol ma is működik lap, rádió és televízió, tehát attól nem kell félnünk, hogy a világ lemarad rólunk. Nem kell ecsetelnem, hogy mennyire nehéz ma lapot vagy bármilyen médiumot működtetni, de bármekkora utat is törjön magának az online világ, hiszem, hogy a kézbe vehető újság élményét sosem fogja pótolni semmi – hangsúlyozta az elöljáró.

– Ma évfordulót ünneplünk, 170 éve jelent meg a Székely Hírmondó, amikor a székely nép szabadságharcot folytatott, sajnos ma is így van, és óriási a felelőssége az újságíróknak – mutatott rá Bedő Zoltán, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, lapunk munkatársa köszöntőjében.

A Székely Hírmondó nem nagyigényű, de gondosan szerkesztett forradalmi újság volt, és ha sok adattal nem is szolgálhatott rövid fennállása során, a Háromszék önvédelmi harca utolsó időszakában uralkodott szellemi állapotok pontos megörökítőjeként érdemel kiemelt helyet a történelemben – értékelte a frissen megjelent tanulmánykötet szerzője, Váry O. Péter újságíró, aki több mint két évtizede foglalkozik sajtótörténettel. A Háromszék hadi lapja: a Székely Hírmondó című kötet elsősorban Árvay József levéltáros kutatásaira alapoz, kiegészítve az elmúlt ötven évben előkerült adatokkal – mondta el a konferencián a szerző, hozzátéve, hogy tanulmányát egy sajtótörténeti ismertetéssel tette kerekké, mely a magyar nyelvű sajtó kialakulását mutatja be a kezdetektől a második világháború utánig.

A Székely Hírmondó feltételezett ötödik lapszámáról szólt Salamon Ferenc előadása, aki személyesen nem lehetett jelen, így értekezését Józsa Zsuzsanna, a Háromszék napilap munkatársa olvasta fel.

A konferencia második részében Sarány István A Hadi Lap címmel, Ambrus Attila A Brassói Lap(ok), Szekeres Attila István A Keleti Újság és Keöpeczi Sebestyén József, Matekovics János Zoltán A Nemere címmel tartott előadást.

A sajtótörténeti konferencia a Háromszék nem alkuszik program része volt. Szervezők: Kovászna Megye Tanácsa, Kovászna Megyei Művelődési Központ, Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja – Sepsiszentgyörgy, Bod Péter Megyei Könyvtár, Székely Nemzeti Múzeum, Incze László Céhtörténeti Múzeum, Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete.

(KMT-sajtóiroda)