Senki nem vesztheti el a nyugdíját

A kérdést annak kapcsán fogalmaztuk meg, hogy több olvasónk jelezte: levelet kaptak a nyugdíjosztálytól, amiben arra szólítják fel őket, hogy munkakönyvüket és egyéb, munkaviszonyukat igazoló dokumentumot vigyenek be a nyugdíjosztályra. Mint kiderült, minderre azért lenne szükség, mert a 2010-es évek eleji árvízkor a pincében tárolt több tízezer nyugdíjdosszié egy része megsemmisült. A kért dokumentumoknak annyi idő után – érthető módon – nincs mindenki birtokában, és az emberek azért aggódnak, hogy ezek hiányában esetleg nem kapnak nyugdíjat.

– Nekem nincs tudomásom erről, de bizonyára így volt. Ebben az esetben természetesen fontos szempont, hogy – a lehetőségekhez képest – visszaállítsák az illető aktacsomagot. Olyan azonban nem fordulhat elő, hogy valaki ne kapja meg eddigi nyugdíját, még akkor sem, ha ez esetleg valamilyen okból nem sikerül – szögezte le Raluca Turcan.

A tárcavezető elmondta: ez is azt támasztja alá, hogy szükség van a minisztérium által szorgalmazott digitalizációra, hisz elektronikus formában sokkal kisebb az esélye annak, hogy megsérüljenek az adatok. Hozzátette: még mindig ott tartanak, hogy 250 ezer „hírhedt sínes dossziéjuk” van, és gőzerővel dolgoznak azon, hogy valamennyit digitalizálják.

Kifejtette: a nyugdíj-újraszámolás három szakaszából kettő lezárult – ez ügyben Kovászna megye jól teljesített. A harmadik szakasz az lesz, amikor minden hozzájárulást bevezetnek számítógépbe, és abból, országos szinten egységesen, újraszámolják a juttatásokat. Arra számítanak, hogy ezzel csökkenni fognak az „igazságtalanságok”, hisz az elmúlt években több mint húszmillió lejt fizetett ki a minisztérium jogi tanácsadásra olyan perekben, amit az elégedetlen nyugdíjasok indítottak az állam ellen, és tíz perből hetet meg is nyertek.

A miniszter elmondta, Makai Péter államtitkár meghívására egy roma közösségbe is ellátogatott, és úgy értékeli, hogy módosítani kell a stratégián. Egyrészt, aki bevonható a munkaerőpiacra, azt be kell vonni (becslése szerint ez a most állami segélyből élők legalább 10 százaléka), az igazán rászorulónak pedig tisztességes támogatást kell adni.

A Székely Hírmondó kérdésére, hogy miért nem kapják meg a civil szervezetek ugyanazt a fejpénzt az ápoltak után (lásd a Diakónia otthonápoló szolgálatát), mint az állami intézmények, miközben pontosan ugyanazon követelményeknek kell megfelelniük, mint amazok, Raluca Turcan azt mondta: ismeri a helyzetet.

– Meggyőződésem, hogy az állam nem ér el mindenkihez, ezért ki kell szervezni bizonyos szolgáltatásokat, partnerszerződéseket kell kötni erre szakosodott civil szervezetekkel. Most azon dolgozunk, hogy megfelelőképpen módosítsuk a vonatkozó törvényes keretet – mondta, ám nem jelölt meg határidőt, hogy ezt mikorra véglegesítik.