Néha a szülők sem tudják a házit megoldani

Ugron Szabolcs a Székely Mikó Kollégium matematikatanára. Most elit iskolában tanít, de több mint tíz éve van a tanügyben, és mikóújfalusi, nagybaconi, baróti diákok is voltak a keze alatt, van tehát összehasonlítási alapja.

– Az én osztályomban is 7,83 volt az osztályátlag és egyetlen tízes sem volt matematikából – a megkérdezett a tényekkel kezdi a beszélgetést.

– 2012-ben még volt egy nehezebbecske tétel, de azóta a mércét mind lejjebb eresztik. Idén ismét volt egy nehéznek nem nevezhető, de a megszokottnál kicsit fajsúlyosabb tétel, csak annyira, hogy egy közepes diák megkapta volna a 7-8-ast. Nehéz viszont a diákoknak a mértani feladatokban a bizonyítás (a logikus gondolkodás), ahol a bemagolt képleteket kell alkalmazni, ott könnyebben boldogulnak. Talán a motiváció, a hozzáállás hibádzik, mert mindenki külföldön képzeli el a jövőt és azt kérdezi, miért is kell neki ilyesmivel foglalkozni – vonja le a következtetést a matektanár, aki megcáfolja azt a felvetésemet is, hogy zsúfolt és nehéz a tananyag (hiszen mindig erre panaszkodnak a diákok és a tanárok).

– Teljes fejezeteket vettek ki a tananyagból, líceumban már nem is tanítanak mértant – mondja.

Ugron Szabolcs azt is sérelmezi, hogy már „szinte hülyének nézik a tanárt”, mindenki különórára járatja a gyermekét, a vizsgázóknak tartott felkészítőkre pedig alig jön el a diákok fele, pedig az iskolában is meg lehet tanulni a tananyagot. –  Hiányzik a jó közepesek széles tömege, így nincs versengés sem az osztályokban – mondja a tanár, aki szerint ideje lenne, hogy a minisztérium az olyan komoly problémákkal foglalkozzon, mint a tanterv-módosítás, a példatárak, tanári kézikönyvek kibocsátása, ne csak a vakáció, a tanév beosztásával.

Utóbbi kijelentésével egyetért a Mikes romántanárnője, Rusznák Gabriella is, aki a képességvizsga után tanítja a középiskolásokat. Ő a helyzetet így látja:

 – Magolnak a diákok, így elméleti kérdésekre meg tudnak felelni – már azok, akiknek céljuk van és tanulnak – de kommunikálni, egy délutánjukat elmondani ők sem. Így a korábbi különórák értelme is megkérdőjelezhető: azok ugyan a vizsgára felkészítik a diákot, de inkább a beszédet, kreativitást kellene fejlesszék. Ez például nagyon hiányzott a diákoknak, amikor azt a tételt kellett megoldaniuk az idei román nyelvi vizsgán, hogy egy olvasás közben történt dolgot meséljenek el. Ezt kicsit nehezebb volt értelmezni, de nem volt lehetetlen megoldani. De nem tanulnak a gyerekek, mert nem számít a jegy, 3-as románnal, 9-es magyarral bárhová be lehet jutni – mondja a tanárnő. A képességvizsga első négy kérdéséhez még csak a szöveget sem kellett elolvasni, aki tanult, annak ez nem volt nehéz (pl. hogy mire való a kötőjel).

Rusznák Gabriella szerint is ideje lenne, hogy a tantervben is tükröződjön, a 21. században élünk, le kellene számolni a régi szövegekkel.

– Jeleztük a módszertani napokon a szaktanfelügyelőnek, ő el is fogadta a nézőpontunkat, de hogy a felsőbb szinteken ki hallja meg, azt nem tudjuk. Ott már nagyon el vannak szakadva az iskola valóságától – vélekedett a tanárnő.