Megosztja a Székely Nemzeti Tanácsot a székely identitás kérdése

Amint a lap közölte: egy, az SZNT-n belüli csoportosulás indulatos hangnemben szólította fel lemondásra Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét. A csoportosulás azt kifogásolta, hogy Izsák Balázs SZNT-elnök - akárcsak a 2011-es népszámlálás előtt - most is arra szólította fel a székelyeket, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson.

Borsos Géza SZNT-alelnök, a csoportosulás vezetője a székely közösségi lét és a székely öntudat elleni merényletnek, nemzetárulásnak nevezte az SZNT-elnök által jegyzett állásfoglalást. Hangsúlyozta: a székely nép 1876-ig az állami lét minden formáját gyakorolta.

"A székely a Korona leghűségesebb népe. És most eltörölnék egyetlen tollvonással Románia etnikai térképéről?" - tette fel a kérdést Borsos Géza.

A Gyergyószéki Székely Tanács képviselője szerint elhibázott az SZNT elnökének az a megközelítése, mely szerint székely az, aki Székelyföldön él, és magyarul beszél. Szerinte nemcsak érzelmi okokból fontos a székely identitás kinyilvánítása, hanem azért is, mert míg a kisebbségek jogait az országok biztosítják, addig a népek jogai a nemzetközi jogban kodifikáltak.

"Izsák tulajdonképpen ideológiailag nem vállalta fel a székely nemzetgyűlésnek azt a határozatát, hogy a székely közösség egy nép, és önrendelkezési joga alapján kell folytatnia az autonómiaharcot" - hangsúlyozta Borsos Géza.

Izsák Balázs SZNT-elnök a Krónikának úgy értelmezte: a csoportosulás azt akarja, hogy ellentmondásosan kezeljék a székely és a magyar identitást. Hozzátette: ő úgy kezeli, ahogy a szülei és a nagyszülei is tették. Édesapja magyar nemzetiségűnek íratta be az anyakönyvi hivatalban, de öntudatos székelynek nevelte őt.

Az SZNT elnöke "mesterséges kitalációnak" minősítette, hogy visszavetné az autonómiaharcot a székely nemzetiségűek népszámlálási adatokból visszaköszönő alacsony száma.

"Amikor a parlament elutasította az autonómiastatútumot, egy szóval nem említette, hogy azért tette volna, mert a népszámlálási adatok alapján kevesen vallották magukat székelynek" - nyilatkozta Izsák Balázs. Arra emlékeztetett, hogy az SZNT által kidolgozott autonómiastatútum-tervezet szerint Székelyföld önrendelkezésére azért van szükség, hogy a székelység magyar identitását védje.

"Ezt mindannyian megszavaztuk, azok is, akik most úgy tesznek, mintha nem szavazták volna meg. Az általunk szervezett (mozgóurnás) népszavazás során ezt mintegy kétszázezer székely erősítette meg" - emlékeztetett az SZNT elnöke.

Az SZNT elnöke január végén ismét kiadta azt a 11 évvel ezelőtti állásfoglalását, amelyben arra biztatta a székelyeket, hogy vallják magyarnak magukat a népszámláláson. Arra emlékeztetett, hogy a székelységet a román nemzet ideológusai már a két világháború között próbálták leválasztani a magyarságról, hogy aztán román eredetű népcsoportként próbálják beállítani és asszimilálni. Ez a próbálkozás azonban megtört a székelyek hűségén, magyarságuk tudatos vállalásán. Szerinte ennek a román nemzetpolitikai gondolkodásnak egyes elemei az 1989-es rendszerváltozás után is megmaradtak.

Romániában március 14-én kezdődik a népszámlálás első szakasza, amelyben lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság személyesen töltse ki internetes felületen az adatlapját. Az elmúlt hetekben élénk vitát váltott ki a közösségi portálokon, hogy míg a közvitára bocsátott népszámlálási kérdőív a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriáját ajánlja fel, a magyar nemzetiség alkategóriák nélkül szerepelt a kérdőíven. A vitát követően a népszámlálási kérdőívre a magyar alkategóriájaként felkerült a székely is.

(MTI)