Ma lenne 85 éves Deák Ferenc

A sziporkázó rajztehetséggel megáldott, a szakma minden csínját-bínját ismerő, de szerény művész a háromszéki Kökösön látta meg a napvilágot 1935. június 17-én. A rajzolás iránti hajlamára és vizuális memóriájára viszonylag korán, már az elemi iskolában felfigyelt Csongvay Árpád unitárius kántortanító. A középiskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte el, amelynek híres, már éltében legendává vált rajztanára, ifj. Gödri Ferenc első pillanattól felkarolta.

Neki köszönheti, hogy a művészi pályára lépett, ugyanis kellő önbizalom híján a biztatása nélkül nem felvételizett volna a Képzőművészeti Főiskolára. És a belőle unitárius kántortanítót faragni akaró szüleit is ő győzte meg, hogy engedjék a rajztehetségét érvényesíteni. 1952-ben így vált a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatójává. Mesterei Kádár Tibor és Cs. Erdős Tibor grafikus és festőművészek voltak, diplomát könyvgrafika és borítólap-készítés szakon szerzett 1958-ban.

Sütő András, a Művészet című, Marosvásárhelyen megjelenő képes havi folyóirat (1958–1959) főszerkesztője meghívására már utolsó éves egyetemi hallgatóként a lap grafikusa lett. És ott maradt annak kényszerű, Új Életre való keresztelése (1959) és stílusváltása után is. Ezekben az években a már ötödik osztálytól a Marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolába járó Petrovits István tanácsadója, valamint szellemi és anyagi támogatója volt.

Innen Domokos Géza alapító igazgató meghívására, a bukaresti központú Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségéhez került, könyvtervezőként. A kiadó emblémájából annak védjegyévé nemesedett, nyitott könyvet formázó Pegazust már ő álmodta és rajzolta meg. Az itt eltöltött negyed évszázad alatt több mint kétezer, 20 millió példányszámban megjelent kötet megtervezése és tartalmának szemléltetése fűződik nevéhez. Munkatársaival együtt kevés pénzért, de szívvel-lélekkel, egy nemes ügy szolgálatának a tudatában, éjt nappá téve dolgozott. Illusztrációit ugyanakkor a Kányádi Sándor főszerkesztésében megjelenő Napsugár gyermeklap, az Igaz Szó, Korunk, Dolgozó Nő folyóiratok, valamint az Utunk és A Hét hetilapok is rendszeresen közölték.

Török Zoltán igazgató felkérésére 1995-ben a szegedi Mozaik Kiadó művészeti vezetője és tanácsadója, valamint illusztrátora lett. Itt adták újra ki a Kriterionnál 1988-ban Betű és rajz címmel megjelent könyvgrafikai próbálkozásainak általa műhelyvallomásnak nevezett gyűjteményét, amely az 1999-es frankfurti könyvvásáron számára átütő sikert hozott. A számos hazai és külföldi, egyéni és csoportos grafikai kiállítás szereplője, a Pécsi Grafikai Műhely, valamint a Gyergyószárhegyi Művésztelep és alkotótábor állandó résztvevője 2013. május 3-án, Szegeden távozott az élők sorából.