Leszavazták a román pártok a gyulafehérvári nyilatkozat törvénybe foglalását

Az RMDSZ-frakció néhány nappal a tavaly decemberi centenáriumi ünnepség után terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé a nyilatkozat harmadik pontjában szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával. Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja "teljes nemzeti szabadságot" irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy "minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában, minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben".

Az RMDSZ által kidolgozott jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, valamint a bíróságokon és ügyészségeken.

A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

A száz éve tett ígéretek beváltását szorgalmazó kezdeményezést már a törvénytervezet beterjesztésekor hevesen bírálta a jobbközép ellenzék. Dacian Ciolos volt miniszterelnök az RMDSZ "haszonleső" magatartását kifogásolva úgy értékelte: a magyar képviselet ellentét szít Románia lakosai között, a bukaresti hatalom gyengeségét kihasználva. A Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Pascan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát látva zsarolással akar "etnikai enklávékat" kialakítani.

A keddi szakbizottsági szavazáson azonban már nemcsak az ellenzék, hanem valamennyi román törvényhozó elutasította azoknak a kisebbségi jogoknak a törvénybe iktatását, amelyekre a modern román állam jogalapjának tekintett 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban vállalt kötelezettséget a románság.

A képviselőház plénumának április 4-ig van lehetősége megvitatni és szavazni a tervezetről. Ha addig nem teszi meg, akkor - a szakbizottság negatív véleményezése ellenére - hallgatólagosan elfogadott javaslatként kerül a végső döntést hozó szenátus elé.

(MTI)