Lakossági fórum Baróton

Első ízben a szülők részéről feltett kérdés arra próbált választ találni, miért pont Barót az, ahol ezeket a házakat fel kell építeni, amikor a megyében, nagyobb városokban is szét lehetne osztani az eddig Oltszemen elhelyezett gyerekeket, továbbá véleményük szerint Barót sem infrastruktúrailag, sem a megfelelő szakemberek biztosítására nem áll készen. Tamás Sándor válaszából megtudhattuk, ilyen típusú családi ház már 12 van a megyében, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen több mint 200-200 gyermek szerepel a rendszerben, valamint falvakon is vannak ilyen típusú házak, például Csernátonban (itt kettő is), Nyujtódon, Kézdialmáson, Esztelneken, Sárfalván stb.
– Másfél évvel ezelőtt kezdődött ennek a családiház-építésnek a története. Európai uniós irányelv és romániai törvény, hogy 2020 végéig be kell zárni minden régi típusú árvaházat. Ezeket a gyermekvédelmi rendszer rendre megszüntette a megyében, és párhuzamosan épített 12 házat, illetve a fogyatékos és speciális oktatásban résztvevő gyerekeknek Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön központot, a speciális oktatásban lévőknek más városokban is, mint például Baróton, ahol jelenleg 4 osztályt működtetünk – mondta Tamás Sándor.

Azt is megtudhattuk, hogy a törvények által előírt módon 3 házat kell még építeni a megyében, mindháromban 12-12 gyerek kapna helyet, ezért másfél évvel ezelőtt levelet írtak a megye öt városának. Kettő válaszolt pozitívan, Bodzaforduló és Barót, így a tervek szerint Bodzafordulóra kerülnének a román anyanyelvű gyermekek, Barótra a 24 magyar ajkú gyerek. A megyei tanácsnál hét alkalommal szerepelt napirendi pontként az elmúlt másfél évben ez a tervezet, a baróti tanácsnál négyszer, ahol egyöntetűen elfogadták a határozatot, szem előtt tartva azt a 16 munkahelyet, melyet ez által teremtenének. Ezekről a tanácshatározatokról több alkalommal is írt a megyei sajtó, valamint a megyei tanács honlapján is szerepelt a tervezet.

Ígéret modernizálásra
A baróti szülők azonban, mint mondták, idén januárban hallottak a dologról, úgy érzik, eltitkolták előlük az egészet, hiányolják a tájékoztatást. Elmondásuk szerint, amíg a baróti iskolákban nincsenek megfelelő körülmények az itt élő gyerekeknek sem, addig nem értik, hogy két teljesen új létesítményre miként sikerült tetemes összeget szerezni. Úgy vélik, először a meglévő épületeket és azok környékét kellene feljavítani, hogy gyerekeik ne kényszerüljenek a környező falvakba iratkozni iskolába, ahol jóval jobb körülmények várják őket, ugyanakkor a szakképzett tanerő is részben a rossz körülmények miatt hagyja el a város intézményeit. Úgy gondolják, miután ez a probléma megoldódik, akkor lehet beszélni további osztályok és létesítmények létrehozásáról, de ez jó ütemben haladva is minimum 10 évet ölelne fel.
Lázár-Kiss Barna András polgármester elmondta, amióta a polgármesteri tisztséget betölti, csak a falvakra voltak pályázatok hirdetve, városokra nem, ezért nem tudták megoldani az iskolák nagyobb volumenű felújítását, de említést tett a nemrégiben kicserélt nyílászárókról az úgynevezett zöld épületben, amelyet önerőből sikerült megvalósítani. Tamás Sándor közölte, idéntől már városok is pályázhatnak az iskolák modernizálására, és megígérte, Barót tetemes összeget fog kapni a megvalósításra. Volt, aki lekenyerezésnek érezte ezt a kijelentést, miszerint azért kapnak ígéretet, hogy cserébe mégiscsak megépülhessenek az adott házak.

 

Nyomatékosító aláírások
A szülői bizottság részéről nemrégiben kezdeményezett aláírásgyűjtés során 1674 személy látta el kézjegyével azt a petíciót, amelyben tiltakozásukat fejezik ki a megépítendő családi házak ellen. A bizottság elnöksége szerint a polgármesterrel előzetesen egyeztettek, akire rákérdeztek, hogyan lehet ezt a folyamatot megállítani. Úgy gondolták ugyanis, Barótnak nem jó ez, mert meglehetősen rossz sorsban vannak így is, és ezeknek a gyerekeknek semmit nem tudnak nyújtani. Akkor azt a választ kapták, hogy nincsenek még szerződések, valamint hogy meg lehet állítani, ha lesz ellene 1000-1500 aláírás. Ezért történt az, hogy a szülőbizottsági elnökök elindultak, és összegyűjtötték az aláírásokat, mivel úgy gondolták, ezeknek a gyerekeknek semmi jövőt nem tudnak biztosítani, amikor még a sajátjaik is hátrányos helyzetben vannak.

Az elöljáró nem teljesen így emlékezett arra a bizonyos beszélgetésre, mivel a szerződést már novemberben aláírta. Elmondása szerint akkor úgy fejezte ki magát, hogyha megvan a megfelelő mennyiségű aláírás, akkor az azt jelenti: érdemben van, amiről tárgyalni, hiszen tükrözni fogja az érintettek érdeklődését az ügy kapcsán.
A továbbiakban sok hozzászólás elhangzott mind a szülői bizottság, mind a megjelent elöljárók és szakemberek részéről, de érvekkel nem sikerült dűlőre jutni. A bizottság a szerződés felbontását követelte, mivel úgy érzik, semmibe vették őket az ügy kapcsán, ki kellett volna kérni véleményüket is. „Azért jöttünk ide, hogy a mi gyerekeink is kapjanak akkora figyelmet, mint ez a 24, akiről most szó van. Egyszer mutassuk meg, hogy tudunk akkora szintre fejlődni, mint Szentgyörgy vagy Kovászna, azután lehet ilyenekben gondolkodni” – hangoztatták.

Mennyit kellene visszafizetni?
Tamás Sándor azonban felvázolta, hogy a 750 ezer euró értékű beruházásra vonatkozó szerződést tavaly megkötötték, amelyben az áll, hogy 2019. december 30-ig felépítik ezt a két otthont. Amennyiben mégsem, akkor dupla összeget kell visszafizetni, vagyis miután a 750 ezer eurónak 75 százalékát fizeti a támogató alapítvány, amely 575 ezer eurót tesz ki, ennek a kétszeresét kell visszafizetni, ami több mint egymillió euró, ezért a szerződést nem tudják felbontani.

A szerződés egy példánya a helyszínen volt, de nem lehetett közszemlére bocsátani, mivel az elöljárók nem ismerték pontosan az ezzel kapcsolatos jogi eljárást, ezért ennek előbb utána kell nézzenek, mondták. Benedek Huszár János felszólalásában úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy létezik olyan szerződés, ami közpénzekről szól, és mégis titkos lehet, vagy nem lehetne esetleges módosításokat eszközölni rajta, például a helyszín megváltoztatását. Azt is megjegyezte, olvasta a megyei tanács hivatalos közlönyében a társulási konvenciót, és amennyire visszaemlékszik, nem a szerződés összege, hanem az addigi költségek kétszeresét kell visszafizetni, tehát amennyiben eddig csak tervezés történt, akkor annak költsége nem haladhatta meg a teljes összeg 10 százalékát.
– Érzelmi csapdában vagyunk, és amíg a frusztrációt meg nem szünteti valaki, addig ez a frusztráció tovább él, dolgozik, és kedvezőtlen környezetet termet az ide készülő, ide készített gyerekeknek, akik az egészről nem tehetnek, de egy ellenséges közegbe jönnének. Teljesen új lapra kell helyeznünk az együttműködést a lakosság és az önkormányzati vezetés között, és akkor lehet visszatérni egy hasonló témával. Úgy látom, ebben a pillanatban ez az együttműködés megfeneklett, és bármilyen, erővel való átvitel után a frusztráció megmarad, nem oszlik el – mondta Benedek.

 

Végszó
A fórum végén a felek abban maradtak, hogy a szerződés jogi vizsgálata után visszatérnek újbóli megbeszélésre, és a tiltakozók semmiképp nem a sajtóból szeretnének értesülni a válaszról, hanem szemtől szemben, ahogyan most (kedden) is történt. A legnagyobb hiány, ami az emberekben megfogalmazódott, hogy Barótnak az elmúlt 30 évben nem volt fejlesztési terve, s ezalatt a 30 év alatt felgyűlt sérelem és elégedetlenség most tört a felszínre. Benedek Erika összefoglalójában kifejtette, mindenki közös feladata a közösségi fejlesztési terv megalkotása, és ennek az egyik legjobb módja az, ha a lakossággal közösen történik.