Kovászna, avagy Borügy

Kovásznát, Erdély délkeleti határszéli, tiszta székely lakosságú városkáját kerestem fel, hogy híres fürdejét használjam. Brassótól Kovásznáig a vidék előttem teljesen új és ismeretlen lévén, érthető érdeklődéssel szemléltem a táj lakosságát és nevezetességeit, első helyen mindenesetre magát Kovásznát, ahová körülményeim bilincseltek. Foglalkoztam gondolatban a helység nevével, melynek szláv eredete nagyon is szembeszökő. Kovászna egyszerű, magyaros kiejtése a szláv kvaszna ,savanyú' jelentésű melléknév nőnemű alakjának. Amennyire világos, bizonyításra sem szoruló tény ez, épen annyira megfejthetetlenül állt előttem a névadás feltűnő szokatlansága.

Egyszer a helységet átszelő patak gyaloghídján állva gyönyörködtem a patak fenekéről gazdagon előtörő szénsavas források bugyogásában. Túlról egy kis székely fiú jött által a hídon.

– Hogy híják ezt a patakot? – kérdeztem tőle.

– Kovászna! – felelt a legényke.

Ennyi felvilágosítás után már könnyű volt tisztába jönni a helység elnevezésének kérdésével is. A savanyú(víz) = kvaszna(voda) elnevezés teljesen illik, és igen jól jellemző a patakra. Először tehát bizonyosan a patak, majd a partjain épülő helység is felvette és viselte a Kovászna nevet.

Ámde a név szláv szó; pedig a környéken, a patak mentén sehol szláv lakosság ma nincs. Mért nem nevezi a nép a maga nyelvén, magyarul? Ennek oka, gondoltam, az, hogy az elnevezés oly időből ered, midőn a patak mentét szláv nyelvű lakosság lakta; valószínűleg még a honfoglalást megelőző időből: az új települők aztán egyszerűen átvették és saját kiejtésükhöz idomítva megtartották a régi nevet.

Ebben megnyugodva, majd, mivel a gondolatom már a névadás körül forgott, azon évődtem, hogy mi is lett volna a szláv név magyar visszaadása. Savanyúvíz semmi esetre! Ilyen elnevezését sem folyónak, sem városnak Magyarországon nem tudok. Erdélyben pedig nemcsak a Savanyúvíz nevet, hanem még a savanyúvíz szót sem ismerik. Ott csak borvízről beszélnek! De még a víz szót sem igen szeretjük névadásainknál használni. Erdélyben inkább találjuk a víz helyett ennek ügy változatát… Kovászna erdélyies magyar neve hát valami Borügy vagy Bor-jó alakú és hangzású név lenne.

Fiók Károly: Kovászna, Borosnyó, Brassó (Magyar Nyelvőr, 1901)