Kívül erős, belül gyenge

Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.

Székely Hírmondó

2020. augusztus 19., 00:122020. augusztus 19., 00:12

Ismerek valakit, aki számomra a legerősebb ember. Ha kell, hegyeket mozgat meg. Rengeteg tenni akarás, bizonyítási vágy és mérhetetlen szeretet sugárzik belőle. Nem fél az újtól, sőt keresi az izgalmakat, amelyek kizökkentik a hétköznapi gondok rabságából. A szürke monotonizmus csak erősebbé teszi, hiszen tudja, hogy a felhők mögött mindig kék az ég, és minden csak hozzáállás kérdése. Aztán mégis vannak olyan napok, amikor senkit nem akar maga mellett eltűrni, zsörtölődve várja már az estét, amikor végre kettesben maradhat a csenddel.

Ő minden második nap a munkahelyén kicsit késve, lazán, de csinosan öltözve jelenik meg. Elfogyasztja a kávéját, reggeli cigarettaadagját, kipakolja az aznapi árut, és várja a vendégeit. Közben mosolyog, megigazítja kócos haját, és csak cseveg és cseveg a vásárlókkal, például, hogy ma megint rengeteg papírmunka van, nem hoztak még tejet, vagy hogy nem jött az aznapi posta. Mindenkivel megtalálja a közös hangot, kicsikkel és idősekkel egyaránt. Véleményét nem rejti véka alá, sőt fennhangon harsogja, még akkor is, ha nincs igaza.

Aztán elcsendesedik, magába roskad, szétnéz az üres üzletben, letörli a múltjából előtörő keserű könnyeit, majd ismét mosolyogva szolgálja ki vevőit. Hazaérve belép az üresen kongó lakásba, hiszen megvan mindene, megfőzi és elfogyasztja a vacsorát, majd számba veszi másnapi teendőit: favágás, fűnyírás, udvartakarítás, meg egy befóliázott kanapé, ami kibontásra vár; mind férfimunka, talán a szomszéd segít, de ha nem ér rá, az sem gond, megoldja ő maga.

Ez az egy szó, ami mindennap elhangzik gondolataiban, hogy „megoldom”. Holnap jobb lesz. És valóban megoldja, neveli gyerekét, dolgozik, elvégzi a férfi és női munkát egyaránt, közben esténként a telefonja képernyőjét bámulva keresi az igazi társat, aki majd leveszi a hétköznapi terheket válláról, és talán a múlt keserű könnyeit is felszárítja.

Igen, ő az a nő, akit megcsaltak, elhagytak, eldobtak, aki esélyt adott, nem is egyet. Aki reménykedett, nem is egyszer, aki próbált csendben maradni, amikor tudta az igazságot. Igen, ő egy erős nő, aki szeretne gyenge lenni. Aki sosem adja fel.

Botár Beáta