Kik bujtották fel a románokat?

Az 1990-es marosvásárhelyi „fekete március” néven ismert román–magyar véres etnikai konfliktus iratai titkosságának a feloldását, és az események újbóli kivizsgálását kéri a PNL Maros megyei szervezete, írja az MTI.

Az ellenzéki párt megyei szervezete az események évfordulóján kiadott közleményében megállapítja: a 28 évvel ezelőtti marosvásárhelyi utcai harcokban öten meghaltak és 278-an sebesültek meg, de máig nem lehet tudni, kik ugrasztották egymásnak a Maros megyei románokat és magyarokat. A párt álláspontja szerint a véres összecsapás igazi felelőseit nem vonták felelősségre, nem ítélték el. A PNL ezért a marosvásárhelyi események kivizsgálásának újrakezdését, és a vizsgálati dosszié titkosításának a feloldását kéri. A pártszervezet szerint csakis a valódi bűnösök azonosítása, felelősségre vonása és megbüntetése révén lehet kilépni a marosvásárhelyi és maros megyei románok és magyarok kollektív bűnének veszélyes paradigmájából.

A Maros megyei PNL-elnök, Cristian Chirteș szenátor által jegyzett közlemény az IRES közvélemény-kutató intézet felmérését is idézi, amely szerint Marosvásárhely lakóinak 70 százaléka úgy véli, hogy a városban nincsenek gondok az etnikumok közötti viszonyban, és a marosvásárhelyiek 80 százaléka érzi úgy, hogy nincsen hátrányosan megkülönböztetve. A románok 18,9 százaléka és a magyarok 15,5 százaléka azonban úgy érzi, hogy az elszenvedett traumák nem múltak el, és a két közösség párhuzamos világokban él. Az 1990-es marosvásárhelyi események újbóli kivizsgálását eddig csak a magyar közösség politikai vezetői kérték.

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit nem azonosította. Az ügyészségi vizsgálatok során 30 személy ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték.

A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Marosvásárhelyen a véres összecsapást követő kivándorlási hullám következtében kerültek számbeli kisebbségbe a magyarok, akik ma a város lakosságának 43 százalékát teszik ki.