Kevés ellenőr, sok fatolvaj!

Ugyanakkor a legtöbb bűnvádi eljárás nem ott indult, ahol a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint a legnagyobb mennyiségű fát vágták ki illegálisan. A szaktárca úgy tudja, Máramaros megyében vágták ki a legtöbb fát illegálisan, 104.091 köbmétert, ám ott nem indult nagyszámú bűnvádi eljárás. A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye szerint idén júniusig 106 ezer ellenőrzést végeztek országos szinten és 1100 bűnvádi eljárást indítottak falopás miatt. Costel Alexe környezetvédelmi miniszter abban bízik, hogy az ügyészség ezekben az esetekben mihamarabb vádat emel, mert szükség van elrettentő példákra. Hozzátette: a jelenleginél szigorúbb új erdészeti törvény elfogadását követően várhatóan megduplázódik a falopás miatt indított bűnvádi eljárások száma.

A brassói területi erdészeti felügyelőség aligazgatója, Nagy Dániel szerint a bűnvádi eljárások számának és a törvénytelenül kivágott fa mennyiségének az összekapcsolása lenne irányadó. Hozzátette: tapasztalata szerint választási években általában megszaporodnak az erdészeti feljelentések, ez így történt idén is, ám a panaszok sokszor megalapozatlannak bizonyulnak. Például csak közlekedési kihágásnak minősül, ha a megengedettnél több fát raknak egy teherautóra, ám azt a famennyiséget nem illegálisan vágták ki. Szerinte hasznosabb lenne, ha a felügyelők az erdőben állapítanák meg, ha törvénytelen fakivágás történik, minthogy a gyakran megalapozatlan feljelentéseknek mennek utána.

Nagy Dániel szerint több ügyet lehetne felgöngyölíteni, ha több lenne az ellenőr, ám a hatóság kapacitása jelenleg korlátozott annak ellenére, hogy a szakemberek gyakran túlóráznak. Törvény szerint az erdészeti felügyelőség alkalmazásában minden 12 ezer hektár erdőre kellene legyen egy erdőmérnök, ám ez gyakorlatban nem teljesül. A brassói területi erdészeti felügyelőség alá Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megyék tartoznak. Kovászna megyében 178 ezer hektár erdő van, a többi megyében ez meghaladja a 200 ezer hektárt, de mindegyik megyében csak 7–8 felügyelő dolgozik.
Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke szerint a gyakorlatban megmutatkozik annak hatása, hogy az utóbbi években a közvélemény erőteljesen foglalkozik a törvénytelen fakitermeléssel. Kívülről azonban nehéz megbecsülni, hogy mennyire hatékony a falopás visszaszorítása. A környezetvédő aktivista elképzelhetőnek tartja, hogy kevesebb a leleplezés azokban a térségekben, ahol erős az összefonódás az állami intézmények, a politikum és az erdőkitermelésre épülő érdekcsoportok között. Kovács Csongor szerint a sajtó által „erdő DNA-nak” nevezett Környezetvédelmi Ügyészség létrehozása előrelépés lehetne, ha az függetlenül és kizárólag környezetvédelmi bűncselekményekre szakosodva lépne fel a törvénytelen fakitermelések ellen.