Kelemen: amikor a nemzeti és közösségi szimbólumainkat használjuk, nem rövidítjük meg a románokat

Az RMDSZ közleménye szerint a szövetségi elnök említést tett a szabadságharc bihari hőseiről és azt mondta: a kollektív emlékezet megőrizte és megőrzi a ezt az eseményt, "amely lezárta a reformkor nemzeti ébredését, és modern nemzetté formálta a magyar népet".

"El kell mondanunk újra és újra: amikor mi a magyar közösségünk szabadságáért harcolunk, akkor senkitől semmit elvenni nem akarunk. Mert a szabadság osztható, és ettől nem elfogy, hanem több lesz belőle. Jut belőle románoknak is, magyaroknak is bőséggel. Amikor a méltóságot kérjük számon, nem akarjuk elvenni a másik méltóságát! Amikor a nemzeti és közösségi szimbólumainkat használjuk, azzal román barátainktól semmit el nem veszünk, nem rövidítjük meg őket. Amikor az ellenünk és a nemzeti szimbólumaink elleni támadásra, a gyűlöletbeszédre válaszolunk, akkor mindössze megvédjük magunkat" - húzta alá Kelemen.

A szövetségi elnök a szabadság után kitért a forradalom másik jelszavára, az egyenlőségre.

"Gondoljunk bele és gondoljatok bele ti is abba, kedves román barátaink, mennyi energiát fektetettek bele abba, hogy a mi jogos kéréseinket - a gyulafehérvári ígéretekkel kezdődően - az elmúlt 101 évben elutasítsátok, és mennyi energiát fektettünk mi abba, hogy meggyőzzünk benneteket, hogy jogunk van meghatározni sorsunk alakulását. Képzeljétek el, ha mindezt az időt és energiát legalább az elmúlt 30 esztendőben közösen és külön-külön is arra fordíthattuk volna vagy arra fordítottuk volna, hogy csináljunk egy jobb helyet ebből az országból, akkor vajon ma előrébb tartanánk vagy sem? Biztos vagyok benne, hogy igen, előrébb tartanánk" - fejtette ki a közlemény szerint Kelemen Hunor.

Azt mondta: "embert próbáló nehéz időkben" mindenkinek szüksége van kapaszkodókra, támpontokra, olyan világítótornyokra, amelyek eligazítják az úton, megmutatják a jó, a járható, a helyes utat. Ilyenek a 48-49-es magyar forradalom és szabadságharc értékei.

"Ma is embert próbáló időket élünk itthon és Európában. (...) Ma nagy változások előtt áll a világ és áll maga Európa is. Mi az őshonos etnikai nyelvi kisebbségek ügyét az elmúlt években európai üggyé tettük. Elindítottuk útjára a kisebbségvédelmi csomagot, összegyűjtöttünk több mint egymillió-kétszázezer aláírást, és azt akarjuk, hogy az Európai Unió közösségi szinten rendezze az őshonos kisebbségek ügyét" - folytatta az elnök.

Hozzátette: Romániának pontosan száz esztendeje volt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket betartsa.

"És elteltek ezek az évek, eltelt egy évszázad, ám amit ott kimondtak, továbbra is csak ígéretek maradtak. Európában Dél-Tiroltól Finnországig az autonómiák különböző formáival a többség-kisebbség viszonyát nyugvópontra lehetett ennyi idő alatt tenni. Most itt az idő, hogy ez megtörténjen Európának a keleti felében is, ebben az országban is, Romániában is" - tette hozzá.

Azt mondta: nem csak védekezni, hanem építkezni is kell, amihez európai uniós és anyaországi segítség is kell.

"De tartsunk sorrendet: most az Európai Parlamentben kell megerősödnünk, erős Kárpát-medencei magyar képviseletet kell biztosítanunk. Önbecsülésünket megerősítve bátran készülhetünk a következő kihívásokra, folytathatjuk az építkezést, a jövőteremtést. Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!" - zárta beszédét Kelemen Hunor.