HUNOR-Magyar Űrhajós Program: száz jelentkező jutott tovább

Az első szűrőn továbbjutott jelentkezők közül 86 férfi és 14 nő, akik már megkezdték az online alkalmassági tesztek kitöltését.

Hozzátette: a kiválasztási folyamat az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve, az ESA űrhajós politikájával (Astronaut Policy) összhangban zajlik, melynek során alapos fizikai és pszichológiai vizsgálatok, valamint szakmai felmérések várnak a jelentkezőkre.

Ezzel párhuzamosan zajlik a tudományos program kiválasztása, amelynek során több magyar fejlesztésű műszer és tudományos kísérlet beazonosítása történt meg - tette hozzá a miniszteri biztos.

A HUNOR program tudományos és technológiai részét az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriuma koordinálja. Ez az intézmény koordinálja majd az összes kísérleti műszer fejlesztését és a ráépülő tudományos programokat - közölte a miniszteri biztos.

Kitért arra is, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az ELKH EK közös felhívást tesz közzé emberes űrrepülés keretében megvalósítható további projektjavaslatok benyújtására. A felhívás keretében tudományos és technológiai kísérleteket, ötleteket, demonstrációs és ismeretterjesztő tevékenységre vonatkozó javaslatokat lehet benyújtani, amelynek részleteiről az EK fog felvilágosítást adni.

Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkár felidézte, hogy a kormány 2021-ben fogadta el Magyarország első űrstratégiáját, ennek prioritásai az első magyar kereskedelmi műhold felbocsátásától és a kapcsolódó földi szegmens fejlesztésétől kezdve az űrkutatás oktatási pillérének erősítésén át az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekben való aktívabb részvételig terjednek. Mint kiemelte, a stratégia fő prioritási területe az emberes űrrepülés.

A közel 100 millió dolláros magyar űrhajós program a kormánynak a gazdasági újjáépítéssel is összefüggő stratégiai célkitűzései közé tartozik. Fontos, hogy a magyar tudományt és az iparfejlesztést is támogassák ezzel a programmal - hangsúlyozta az államtitkár, aki elmondta, hogy várhatóan a kiválasztási folyamat végén, 2024 első félévében indulhat magyar kutató űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra.

Maróth Miklós, az ELKH elnöke a sajtótájékoztatóan kiemelte: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legjelentősebb szereplőjeként tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és a nemzetközi űrkutatásban. Mint rámutatott, az ELKH hat kutatóhelyén jöttek létre világszínvonalú űrkutatási kompetenciák az elmúlt évtizedekben.

Horváth Ákos, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) főigazgatója óriási elismerésnek nevezte, hogy az EK Űrkutatási Laboratóriuma vezetésével zajlik a HUNOR - Magyar Űrhajós Program". Felidézte, hogy az EK-ban már a hetvenes évek óta foglalkoznak űrkutatással, amelynek eredményeként már csaknem száz, a kutatóközpontban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel a világűrbe. Példaként említette a Pille sugárzásmérőt, amelynek újabb verzióját szeretnék elkészíteni a program során.

A HUNOR kutatási és technológiai alprogramja olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához - mondta el Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR - Magyar Űrhajós Program projektvezetője.

"Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése. Mindezeket kiegészíti az űrkutatás népszerűsítését célzó tudományos ismeretterjesztés, és a leendő magyar űrhajósok bevonásával zajló oktatási tevékenység" - részletezte Zábori Balázs.

(MTI)