Három dolog, ami súlyosabbá teszi a koronavírus-fertőzést

A kutatások szerint azonban ez a lista messze nem teljes, vagy legalábbis más olyan életmódbeli, egészségügyi tényezők is léteznek, amelyek a Covid-19 betegség lefolyását súlyosabbá tehetik. Egyes faktorok életmódváltással kiküszöbölhetők, másokért a környezet tehető felelőssé, így jóval nehezebb védekezni ellenük.

Dohányzás

A koronavírus-fertőzésben és annak szövődményeiben leginkább érintett szerv a tüdő, melynek épp a kórokozóktól védő csillószőrös hámsejtjeit bénítja meg a dohányzás, így a vírusok, baktériumok általában nagyobb eséllyel tapadnak meg a nyálkahártyán, vagy kerülnek be az alsó légutakba, súlyosabb szövődményeket okozva az ember számára. A kisebb tüdőkapacitás és a kísérő légúti betegségek tovább növelik a probléma súlyosságát a WHO szerint. 

A kutatási eredmények a fertőzési arányt illetően vegyesek a világ országaiban, ám a belga Foundation Against Cancer által publikált tanulmány szerint a szövődmények tekintetében rosszul állnak a dohányos megbetegedők.

A leszokást követően azonban gyorsan, már 12 óra után elkezdődnek a véráramban a kimutatható változások, két hét után pedig a vérkeringés és a tüdőkapacitás is javul.

Elhízás

A pandémia kezdete óta számos tanulmány számolt be arról is, hogy a Covid-19 súlyosabban érinti a jelentős túlsúllyal élőket. Az Obesity Reviewsban közzétett metaanalízis során megállapították, hogy nemcsak sokkal nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba az elhízottak az egészséges testtömegűekhez képest, de az intenzív osztályra jutottak aránya és a halálesetek száma is magas volt a körükben.

A kutatók szerint az elhízás összefüggésben áll az immunrendszer gyengülésével, a krónikus gyulladásokkal és a vérkeringési zavarokkal is, de a túlsúlyos emberek nagyobb valószínűséggel érintettek a magas vérnyomásban, a metabolikus szindrómában, a tüdő-, szív- és cukorbetegségben. Ezek mindegyike hozzájárul a szervezet sikertelen védekezéséhez a koronavírus támadásával szemben is.

Légszennyezés

Sajnos akad olyan tényező, ami ellen nem elég a tudatos diéta vagy az életmódváltás, a környezeti adottságok is sokat számíthatnak. Kutatások szerint a magas szállópor-koncentráció, azaz a szmog szennyező részecskéi megnövelik az ACE2 nevű enzim mennyiségét a légzőszervekben, amelynek receptorain keresztül képesek a sejtekbe jutni a koronavírusok a korábbi ismeretek szerint.

A forgalmas utak mentén ráadásul az asztmások száma is kimutathatóan nagyobb, amit a levegő magas nitrogén-oxid-koncentrációja okozhat. Ez utóbbi más tüdő- és szívbetegségek kockázatát is növeli, ezért a levegőminőség javítása kulcsfontosságú lehetne a koronavírus-fertőzéssel szembeni védekezésben.

(fem.)