Három adórendszer van érvényben

A legidőszerűbb és legvitatottabb adórendelkezésekről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi könyvelők, vállalkozók, közgazdászok, pénzügyminisztérium vezetők, adó- és jogi szakemberek. A 3. alkalommal megszervezett Székelyföldi Könyvelők Találkozóján zsúfolásig megtelt a Babeș–Bolyai Egyetem amfiteátruma.

Bogdán Laura, a szervező Romániai Magyar Közgazdász Társaság háromszéki elnöke szerint első alkalommal 60, tavaly 120, idén már közel 150 gazdasági és könyvviteli szakember vett részt a rendezvényen. Az előadásokat Debreczeni László, a kereskedelmi kamara alelnöke, a találkozó ötletgazdája moderálta, az értekezlet egyik legvitatottabb témáját a szállodai és éttermi tevékenységekre kivetett átalányadó képezte.

A pénzügyminisztérium adózási igazgatóságának vezetője, Georgeta Toma emlékeztetett, múlt péntek volt az utolsó nap, amikor a szállodai és éttermi ágazatban dolgozó cégeknek nyilatkozniuk kellett, hogy milyen adórendszer vonatkozik vállalkozásukra. Ebben az ágazatban szerepelnek cégek, amelyek idén is a mikrovállalkozásokra érvényes 1 százalékos forgalmi adót fizetik. Másoknak vagy szálláshelyként vagy éttermi befogadóképességük alapján kell átalányadót fizetniük, esetleg mindkettőt, illetve van olyan cég is, amelynek tevékenységének egy részére átalányadót, másik részére profitadót kell fizetnie, így nem kevés fejtörést okoz az új adórendszer alkalmazása.

Georgeta Toma szerint egyszerű azon cégek besorolása, amelyeknek tavaly az éves forgalma 100 ezer euró alatt volt, mert idén is mikróadót fizetnek. Bonyolódik a helyzet azok esetében, amelyek tavalyi forgalma 100 és 500 ezer euró között mozgott, mert őket februártól mikrovállalkozásnak minősítették, de ha szálloda- vagy vendéglátóiparban tevékenykednek, átalányadót kell fizetniük. Emiatt sok panasz érkezett a szaktárcához, mert mikrocégként előnyösebb adó lenne érvényes rájuk.

Georgeta úgy véli, ha egy cég csak szálláshellyel vagy csak étteremmel kereskedik, egyszerű a besorolása, viszont bonyolódik azok helyzete, akik szálláshelyet és vendéglőt is működtetnek, esetleg más tevékenység is zajlik. Ahol a szálláshelyek és éttermi helyek száma azonos, csak szálláshelyre számolnak átalányadót, függetlenül attól, hogy a vendéglőben nem csak az ott alvó vendégek étkeznek. Ha az étterem befogadó képessége nagyobb, mint ahány szálláshely van, akkor a különbségre már éttermi adót is kell fizetni. Az étteremben egy vendégre 1,4 négyzetméterrel kell számolni, mondta a szakértő. Ha egy vendéglő nyáron teraszt alakít ki, és működési engedélyéből kiderül, hogy ez időszakos jellegű, a megnövekedett felületre csak a terasz működtetésének időszakára kell adót fizetnie. Ha egy hotelkomplexumban van wellness-szolgáltatás, parkoló vagy kirándulást is szerveznek, és mindezt a szálláshellyel csomagban kínálják, csak az ágyak száma alapján kell adózni, de ha ezeket a szolgáltatásokra nem ott-alvó vendégeket fogadnak, akkor a cég profitadó-köteles.

Debreczeni László szerint Sepsiszentgyörgyön van példa arra, hogy egy vendéglőnek kis hentesüzlete is van, így két külön adórendszer vonatkozik rá. Ilyen esetekben viszont gondot jelenthet a közös költségek meghatározása. Jellemző, hogy a cégek több mindennel foglalkoznak, így a számlákon szereplő adatok alapján különböztetik meg, hogy milyen tevékenységre voltak kiállítva, és milyen adórendszerbe kerülnek.