
Kecskés József neve nem ismeretlen a patkolt-, csipkézett tojásokat ismerő emberek előtt: rendelésre készült „ékszerei” a világ minden sarkába eljutottak, alkalomadtán a szakma titkait osztja meg az érdeklődőkkel, büszkén vallva, hogy nincs szebb érzés a tojáspatkolás népszerűsítésénél. Lapunk munkásságáról, a kezdetekről, a még hátralévő célokról, szakmai kihívásokról faggatta.
2018. március 26., 00:192018. március 26., 00:19
Kecskés József neve nem ismeretlen a patkolt-, csipkézett tojásokat ismerő emberek előtt: rendelésre készült „ékszerei” a világ minden sarkába eljutottak, alkalomadtán a szakma titkait osztja meg az érdeklődőkkel, büszkén vallva, hogy nincs szebb érzés a tojáspatkolás népszerűsítésénél. Lapunk munkásságáról, a kezdetekről, a még hátralévő célokról, szakmai kihívásokról faggatta.
– Kit tisztelhetünk a tojáspatkoló mögött?
– Kecskés József a nevem, 1970. december 19-én születtem Bölönben. Ott jártam a nyolc osztályt, Sepsiszentgyörgyön elektrotechnikát, villanyszerelést tanultam az 1-es számú szakközépiskolában. Érettségi után a katonaság következett, utána a villamos műveknél kezdtem dolgozni: azóta is ebben a szakmában dolgozom. A tojáspatkolást szabadidőmben művelem.
– Honnan jött a tojáspatkolás iránti érdeklődése?
– Kovácsdinasztiába születtem: mind a két nagyapám, illetve édesapám is kovácsmester volt. Sepsiszentgyörgyön dolgoztam, itt ismertem meg Majos Ádám kovácsmestert, akinek a műhelyében jómagam is gyakorolhattam szabad időmben a kovácsszakmát. Ádám bácsi és közöttem nagyon szoros barátság alakult ki, aztán egy nap (még 2002-ben) azzal állt elő, hogy megmutatni ugyan már nem tudja, de lerajzolja, hogyan kell tojást patkolni.
– Nehéz tojást patkolni?
– Ha van, aki megmutassa, könnyűnek látszik, de rengeteg időt, kitartást igényel. Nekem a 15. tojásnál volt sikerérzetem. Idővel kialakul, és már a tojás kézbevételénél, kifújásánál érzi az ember, hogy ezt érdemes-e patkolni. Lényegtelen, hogy ugyanaz a tyúk tojta-e a tojást, mindenik más: egyik pórusosabb, mint a másik. A patkókat, mintákat ónból, ólomból készítem. Amúgy arra lehet számítani, hogy a patkolásra előkészített tojások körülbelül egynegyede marad meg épen.
– Milyen tojást patkol szívesen? Strucctojással is próbálkozott már?
– Szeretek a lúdtojással dolgozni, de a rucatojás is gyönyörű, szép fehér, kontrasztos. Strucctojással elvből nem próbálkozom, hiszen túl vastag a héja, és ez nem nagy kihívás. De az énekesmadarak tojásait sem patkolom meg, mert ezt kártékonynak érzem. Galambtojással, illetve a tyúkok által néha tojt apró-, nagyon vékony héjú, vagy zöld színű, torz, ferde tojásokkal is próbálkoztam.
– Milyen mintákat, formákat, patkót használ? Saját ötletek vagy gyűjtések?
– Amit Ádám bácsi először lerajzolt, nekem az a hagyományos: a két patkós, és egy koronadíszes. A többi a fantázia szüleménye, de gyűjtéseket is tanulmányozok. Amit látok valahol, és kihívásnak érzek, azt megpróbálom elkészíteni.
– Lassan 16 éve patkol, csipkéz tojásokat. Van-e, talál-e még kihívást ezen a téren?
– Persze, hogy van. Mindig akad. Számos fényképet tanulmányozok, iparkodom rájönni az ott használt technikákra, ezt rekonstruálni. Eddig durván 1500 tojás járt a kezemben, és ebből körülbelül 500-at sikerült szépen megpatkolni. Szeretném, ha az összes általam eddig elkészített mintát egy gyűjteménybe rendszerezhetném.
– Családja mit szól a szenvedélyéhez?
– Feleségem két lánnyal ajándékozott meg, a nagyobbik lányom pedig két unokával. A lányaim is megpatkolják a tojást, megtanulták tőlem. Húsvétkor iparkodom a falubéli fiatalokat, de nemcsak azokat, tojáspatkolásra tanítani, buzdítani: fontos, hogy ne haljon ki ez a hagyomány. <<
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!