FRISSÍTVE: Orban és Johannis szerint is minimálbéremelés lesz jövőre

A minimálbér emelésére vonatkozó javaslatok alátámasztására a kormánypárt bemutatta a társadalmi párbeszéd partnereknek a 2020-as országos bruttó minimálbér hatásvizsgálatát, és három forgatókönyvet javasolt.

Az első forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019. októberére számított inflációs rátával (3,4%), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7%) nő, ami összesen 7,2%-ot tesz ki, azaz a minimálbér 2.080 lejről 2.230 lejre nő. Ez a forgatókönyv azzal az előnnyel jár, hogy a termelékenységi elem biztosítja a minimálbér-politika fenntarthatóságát, az inflációs ráta beépítése pedig a vásárlóerő megmaradását - mutat rá az elemzés.

A második forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019. októberére számított inflációs rátával (3,4%), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7%) nő, ami összesen 7,2%-ot tesz ki, azaz a minimálbér 2.080 lejről 2.230 lejre nő. Az első forgatókönyvhöz képest ebbe beiktatnának még egy, a gazdasági növekedéstől függő korrekciós mechanizmust a következők szerint:

- ha a minimálbér emelésének évére előrejelzett és az előző évre becsült gazdasági növekedés közötti különbség +/- 0,5 százalékpont, ami stabil gazdasági növekedést jelent, akkor a minimálbér növekedés 0%;

- ha ez a különbség nagyobb, mint 0,5 százalékpont, de legfeljebb 1,5 százalékpont, akkor ezt arányosan hozzáadják vagy levonják, anélkül, hogy az 1 százalékpontot meghaladnák;

- ha ez a különbség nagyobb, mint 2 százalékpont, ezt, egyeztetve, arányosan hozzáadják vagy levonják, anélkül, hogy a 2 százalékpontot meghaladnák;

A harmadik forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019. októberére számított inflációs rátával (3,4%), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7%) nő, ami összesen 7,2%-ot tesz ki, azaz a minimálbér 2.080 lejről 2.230 lejre nő.

"Az első forgatókönyvhöz képest a munkanélküliségi ráta alapján korrekciós mechanizmust hoznak létre a következők szerint: a korrekciós együttható a tényleges munkanélküliség és a munkanélküliség természetes aránya közötti különbség százalékában kifejezve, amelyet egyeztetnek a társadalmi partnerekkel. A munkanélküliség természetes arányát (NAWRU) (non-accelerating wages rate of unemployment, azaz az a munkanélküliségi ráta, amely nem gyakorol további nyomást a bérnövekedés irányába, azaz a munkanélküliség természetes aránya a gazdaság termelési potenciáljának megfelelő munkanélküliségi ráta) közös módszertannal becsülik meg az összes EU-tagállam szintjén, a tényleges munkanélküliségi rátát pedig a BIM11 módszerrel számítják ki"- mutat rá a minimálbér emelésére vonatkozó elemzés.

Nőni fog a minimálbér, ez egy szükséges intézkedés, jelentette ki Klaus Johannis államelnök kedden.

"Az országos minimálbér emelése meg fog valósulni, mivel a szakszervezetek kérésén túl ez egy szükséges intézkedés. Részleteket erről azonban a kormánynak a konkrétan ezzel foglalkozó tagjai adhatnak majd. De megbeszéltük ezt, vagyis kértem, hogy tájékoztassanak engem is ezekről a dolgokról" - nyilatkozta Klaus Johannis a Cotroceni-palotában.

Az államfő azt állította ugyanakkor, hogy nehéz lesz beilleszkedni a jövő évi 3%-os hiánycélba, figyelembe véve, hogy az előző kormány által elrendelt jövedelem növelések fedezésére, illetve közberuházások finanszírozásához is szükség van pénzre.

"Beszéltünk röviden a 2020-as évi költségvetésről is. Nem tudom, ha meg lehet tartani a 3%-os államháztartási hiánycélt, a pénzügyminisztériumban még valószínűleg dolgozni fognak ezen, de realistáknak kell lennünk. Az eddigi kormányok mindenféle ígéreteket tettek, törvény által szabtak ki bizonyos jövedelem növeléseket, és ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az emberek ezirányú elvárásait nem szabad megcsalni. Másrészt pedig szükség van egy komoly országos szintű közberuházási program újraindítására, amely segíteni fogja az ország gazdaságát. A 2020-as évi költségvetés helyzete tehát bonyolult, és még tárgyalni fogunk róla" - szögezte le Johannis.

A 2020-as minimálbér nettó 83 lejjel (bruttó 150 lejjel) nő - jelentette be a Társadalmi Párbeszéd Háromoldalú Országos Tanácsának (CNTSD) keddi ülését követően Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője.

Dancă szerint ez az emelés objektív mutatókra épül, és úgy növeli a polgárok vásárlóerejét, hogy az nem lesz negatív hatással a román gazdaság versenyképességére és nem bontja meg a makrogazdasági egyensúlyt.

A pénzügyminiszter vázolta a minimálbér emelésére vonatkozó három javasolt forgtókönyvet.

Az első forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019. októberére számított inflációs rátával (3,4%), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7%) nő, ami összesen 7,2%-ot tesz ki, azaz a minimálbér 2.080 lejről 2.230 lejre nő.

A másik két forgatókönyvnek ugyanez az alapja, ám különböző korrekciós mechanizmusokat tartalmaz a gazdasági növekedés (makrogazdasági kockázatok), illetve a munkanélküliség (munkaerőpiaci egyensúlyhiány) függvényében.

A tárcavezető szerint egyik forgatókönyvben sem lehet rosszabb eset annál, hogy nem nőnek a bérek.

Kédésre válaszolva Cîţu kifejtette: a kiemelt minimálbérek (egyetemi végzettség, építőipar) egyelőre maradnak, de hosszú távon azt tartanák kívánatosnak, hogy országos szinten egy minimálbér legyen.

(Agerpres)