FRISSÍTVE: Brexit: May hivatalosan kérte a Brexit halasztását június 30-áig

A Downing Street szóvivője keddi tájékoztatásában csak annyit közölt, hogy May még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt megírja a halasztás kezdeményezéséről szóló levelét Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének.

A miniszterelnöki hivatal illetékese a levél várható tartalmáról egyelőre nem árult el részleteket, de azt hangsúlyozta, hogy a kormányfő nem készül a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról hozott döntés visszavonására.

Theresa May 2017. március 29-én értesítette az Európai Bizottságot az 50. cikkely aktiválásáról. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít, vagyis a határidő jövő pénteken lejár.

A jelenlegi törvényi állapot alapján brit idő szerint aznap 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnik, akkor is, ha addig nem sikerül elfogadtatni a kilépés feltételeiről szóló - a londoni alsóház által eddig kétszer nagy többséggel elvetett - megállapodást.

A határidő meghosszabbítására van lehetőség, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges. Az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést London saját szuverén jogán, egyoldalúan bármikor visszavonhatja, de ez a Brexit-folyamat végét jelentené.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság kormányforrásokból származó értesülései szerint a keddi kabinetülésen komoly vita alakult ki a jövő pénteki kilépési határidő halasztásának hosszáról.

A BBC-nek nyilatkozó kormányilletékesek szerint Theresa May alapesetben június 30-ig terjedő halasztást fog kérni, de a határidő két évig tartó halasztásának lehetőségét is nyitva akarja tartani, arra az esetre, ha rövid időn belül nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben a Brexit feltételeiről szóló megállapodást.

A BBC forrásai szerint a hosszú halasztás lehetőséget a kormány Brexit-párti tagjai nagyon erőteljesen ellenezték a kabinetülésen.

Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségében a konzervatív frakció vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a BBC beszámolója szerint különösen éles hangon bírálta kollégáit, kijelentve, hogy "ez már nem is egy Brexit-kormány, hanem egy bennmaradás-párti kormány".

Leadsom a kiszivárgó hírek szerint azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Királyság legkésőbb június 30-án, lehetőleg mindenféle megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból.

Stephen Barclay Brexit-ügyi miniszter ugyanakkor a BBC rádiónak nyilatkozva nem zárta ki, hogy a kormány a jövő héten ismét kísérletet tehet az EU-val novemberben elért kilépési megállapodás elfogadtatására az alsóházban.

John Bercow, az alsóház elnöke előző nap - óriási belpolitikai vihart kavaró döntéssel - egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy az először januárban, majd egy hete ismét nagy többséggel elutasított Brexit megállapodást "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze vitára és szavazásra.

Barclay ugyanakkor a keddi BBC-interjúban kijelentette: "a játékvezető döntését tiszteletben kell tartani", de ha sikerül elegendő számú képviselőt megnyerni az egyezmény elfogadásának, akkor "meg lehet találni a módját" az újabb szavazás megtartásának.

Theresa May brit miniszterelnök szerdán hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnésének elhalasztását június 30-áig.

A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által közzétett, Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének címzett levelében közli: jóllehet bízik abban, hogy a londoni parlament ratifikálja a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer is - jelenlegi formájában múlt kedden - nagy többséggel elvetett megállapodást, erre azonban a kilépés márciusi 29-i határidejéig már nincs lehetőség.

May hangsúlyozza a levélben, hogy a brit jogrendszer alapján a megállapodást az alsóháznak és a felső kamarának, a Lordok Házának is meg kell vitatnia a Brexit-egyezményben foglalt kötelezettségvállalások törvénybe iktatásához.

A kormányfő közli Tuskkal, hogy ezen a héten ismét az alsóház elé terjesztette volna vitára és szavazásra az EU-val novemberben elért 585 oldalas Brexit-megállapodást.

Levelében Teheresa May részletesen és hangsúlyosan kitér azonban arra is, hogy John Bercow, az alsóház elnöke hétfőn egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy a Brexit-megállapodás múlt kedden elvetett verzióját "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze.

A brit kormányfő a levélben közli azt is, hogy ennek ellenére változatlan szándéka a megállapodás újbóli beterjesztése a ház elé.

May azt kéri ugyanakkor, hogy az újabb alsóházi voksolás előtt az Európai Tanács formálisan hagyja jóvá azokat a kiegészítő dokumentumokat, amelyekről ő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Brexit-megállapodás első, januári elutasítása után, Strasbourgban tartott találkozójukon megállapodott. Egy ilyen aktus az Európai Tanács részéről ugyanis lehetővé tenné a brit kormány számára, hogy hivatalosan is megváltoztatott formában terjessze ismét a Brexit-megállapodást az alsóház elé - érvel levelében a brit kormányfő.

Hozzáteszi: a maga részéről további javaslatokat kíván előterjeszteni, megerősítendő a kormány elkötelezettségét az Egyesült Királyság belső piacának védelme mellett, tekintettel a Brexit-megállapodásban foglalt, az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését szolgáló tartalékmegoldással (backstop) kapcsolatos képviselői aggályokra.

Theresa May a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában, az Európai Tanács elnökének küldött levél körüli vitában kijelentette: június 30-ánál későbbi időpontig nem hajlandó halasztani a Brexitet.

A Tusknak küldött levélben is szerepel, hogy ennél hosszabb halasztás esetén az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusban esedékes európai parlamenti választásokon, márpedig a brit kormány megítélése szerint ez sem az Európai Unió, sem az Egyesült Királyság érdekeit nem szolgálná.

(MTI)