Forma és téma fonódása

Az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) péntek este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi textil- és grafikusművész, Köllő Margit (1944) életművéből ízelítőt nyújtó tárlat. Egy olyan alkotóé, aki a múltba nézve, de a jelenre figyelve és a jövőbe tekintve szövi gyapjúba, vagy rögzíti rajzpapíron a belőle felfakadó és lényét átitató érzelmeit, álmait, gondolatait, aggodalmait.
Az eseménytől kényszerűségből távol maradó Hegedűs Enikő művészettörténész ez alkalomra megfogalmazott gondolatait a szép számú közönséget intézményvezetőként köszöntő Vécsy Nagy Zoltán művészettörténész, a kiállítás kurátora olvasta fel. A szakember véleménye szerint Köllő Margit szövött munkái, valamint papírra rögzített műveinek formavilága és témái egyaránt összefonódnak, illetve egybeszövődnek saját életével, életterével, drámai vagy mindennapi helyzeteinek az átélésével.
„Lélekkel szemléli önmagát és övéit, a hozzá tartozókat és saját korát. Művei ön és társadalmi reflexiókként, de még inkább üzenetekként értelmezhetők. Grafikáinak néha finom, olykor pedig erőteljes vonalvezetése lelkének rezdüléseit tükrözik. Alkotóként megküzd az anyaggal, hogy a vonalak és fonalak kuszaságában rendet teremtsen, hogy a szálak vezetésében a Teremtő munkáját folytassa. A szövőszéken naponta műveibe kapcsolja e tájak természetes növényi és állati fonalait egyéni életérzésével. Kódolt művészi kifejezésében a belső érzések megmutatkozásán túl mindenkori környezetére és annak hatásaira is utal” – hangzott el.
Maga az alkotó pedig egy vele ezelőtt készített interjúban úgy fogalmazott, hogy a XX. század emberének önmaga kifejezése csak a kor nyelvén lehetséges. Éppen ezért a munkáknak olyannak kell lenniük, hogy kitűnjön, ezeket csak a XX. század végén, a századfordulón készíthették. Még akkor is, ha akár rajzban, akár textíliában több ezer éves technikákat használ föl, a kifejezésmódban tükröződnie kell annak, hogy Einstein után vagyunk. Ezt viszont nem lehet ugyanúgy csinálni, mint a múltban, azonban ugyanazt kell csinálni, mert az örök emberi értékek nem változtak. A módozat viszont igen, így a művészetben ma a hogyan nagyon fontos szerepet játszik.
Hegedűs Enikő alapos, a kiállított alkotásokat nem csak összességében, hanem egyenként is elemző vélekedésének felolvasása után Köllő Margit köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a tárlat létrehozásához. Az eseményt Vivaldi Tavasz című művének felcsendülése zárta Miklós Katalin, Lőfi Gellért és Karácsony Gabriella hegedűsök, valamint Sebestyén Lajos brácsás és Gábor Szende csellós jóvoltából.