Együttműködés és kisebbségvédelem

A csütörtöki kormányinfót sok szempontból tanítani lehetne politikusnak, újságírónak egyaránt. Lázár János, az Orbán Viktor miniszterelnök kabinetjét vezető miniszter magasiskoláját adja annak, hogy miként kell tisztán, érthetően, józanul, türelemmel, érvekkel (no, meg hatalmas háttértudással) válaszolni a néha barátságosnak nagy túlzással sem nevezhető kérdésekre. A március 15-i sajtóbeszélgetés, amelyre Antal Árpád polgármesterrel együtt hívták az újságírókat, természetesen sok szempontból rendhagyónak bizonyult: nem csak azért, mert Sepsiszentgyörgyön került rá sor, igen kötetlen körülmények közepette, de a sajtó is érdeklődéssel fordult a magyar kormány szóvivője felé, aki nem maradt adós azzal, hogy felvilágosítást adjon a magyar álláspontról néhány fontos kérdésben.

Lázár János az elmúlt nyolc év politikája „legnagyobb sikerének” nevezte, hogy több mint egymillió határon túli állampolgár kérte a könnyített honosítást, és vette fel (ismét) a magyar állampolgárságot. A fő feladat most ennek tartalommal való feltöltése, mert nem csak összetartozásról és szimbólumokról van szó.

– Amire a honosítás mellett az elmúlt években a legbüszkébbek lehetünk, hogy sikerült érdemben hozzájárulni az identitás megőrzése szempontjából döntő jelentőségű hitéleti tevékenység és az oktatás támogatásához – mondta Lázár.

Mindehhez erős anyaország kell, mert ha nem, a támogatások elvi szinten maradnak, mondta a miniszter, aki két adattal szemléltette a támogatások anyagi vonatkozását: míg 2009-ben a határon túlra irányított költségvetési források nem haladták meg a kilencmilliárd forintot, addig idén a határon túli fejlesztésre elkülönített összeg több mint százmilliárd forint.

Gazdasági és politikai együttműködés

Látni kell, hogy Románia – és benne Erdély – figyelemreméltó gazdasági növekedést produkál. Ehhez, a székelyföldi vállalkozások támogatása révén mi magunk is szeretnénk hozzájárulni. Mindezt természetesen Románia jóváhagyásával és egyetértésével szeretnék tenni úgy, hogy az Európai Unió egyetlen szabályát se sértsük meg. Ez nem annyira egyszerű, mint amennyire tűnik, hisz míg Szerbiában és Kárpátalján létre lehetett hozni magyar állami pénzből működő gazdasági fejlesztési programot, ezt ebben a formában Romániában nem lehet, mert az unió tiltja a magánszektor közvetlen állami támogatását, és ebben az ügyben nem lehet semmiféle kisebbségi ügyre hivatkozni – magyarázta a miniszter.

– Mi azt akarjuk mondani 2018-ban minden szomszédunknak, hogy inkább működjünk együtt, mintsem harcoljunk egymással. Ehhez persze elsősorban bizalom kell, de azt gondolom, hogy a történelem jó és rossz napjai után Magyarország rászolgált a szerbek, ukránok, szlovákok vagy éppen a románok bizalmára. A magyar pozíció nyitott, ami azt jelenti, hogy érdemes velünk együttműködni, érdemes hozzánk csatlakozni az unióval folytatott vitában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kétoldalú vitáknál sokkal súlyosabb viták várnak ránk európai vagy globális szinten – vetítette előre Lázár János.

A miniszter szerint a visegrádi négyek (V4) kiváló együttműködése jól mutatja, hogy felül lehet emelkedni a múlt sérelmein, és össze lehet fogni a közös jövő érdekében. A V4 azt is bizonyítja, hogy ha a román–magyar viszony nincs megfelelő szinten, az nem a magyar fél hibája, hiszen ha Budapestnek sikerült Pozsonnyal rendeznie a viszonyát, de jó példának lehetne felhozni a magyar–szerb kérdés rendezését is, akkor azt jelenti, hogy a magyar félben megvan a nyitottság, hogy egyenesbe hozza szomszédságpolitikáját.

Kisebbségvédelem

A magyar fél nyitott, és együttműködésre kész, de természetesen a szomszéd államok területén élő magyar nemzetrészek önazonosságának, nyelvi, kulturális és kollektív jogainak tekintetében semmilyen kompromisszum nem köthető.

– A határon túli magyarokért való feltétlen kiállás példája volt, amikor Magyarország – nem kis kockázatot vállalva – megvétózta a NATO–Ukrajna-fórumot, mert az ukrán kormány megvonta a kárpátaljai magyarság oktatáshoz való jogát. Azt gondolom, hogy az elmúlt 70 évben ilyen messze soha nem ment el a magyar külügyminisztérium – vélekedett Lázár János.

Megjegyezte: a kettős állampolgárság segítheti a magyar kiállást valamely személy vagy közösség mellett, hiszen a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége védeni saját állampolgárait.

Európai együttműködés

A másik kardinális kérdés Európa jövőjéről szól, mit értünk Európán, hogyan lehet Európa fehér és keresztény jellegét megőrizni. Fontos lenne, hogy Európa középső és keleti része ne váljon bevándorló társadalommá, és ez csak az itteni államok közös fellépésével érhető el – hangoztatta Lázár János, aki szerint ezek nem lefutott meccsek, de a következő két-három évben (választások Európa nagy államaiban – 2018, Európai parlamenti választások – 2019, új európai költségvetés – 2020) sok minden eldől. Nem mindegy, hogy az európai egyesült államokat támogató nyugati szemléletmód kerül-e hatalomra, amely azt mondja, hogy minél több hatáskört le kell adni Brüsszelnek, vagy az erős nemzetállamok szövetségét célzó keleti szemléletmód, amely szerint Európa éppen a saját sorsát irányító erős nemzeti államoktól lesz erősebb.

– Már csak ezért sem mindegy, ki fogja Magyarországot vezetni. Minden magyar szavazatra, köztük az erdélyi magyarok szavazatára is szükség van, hogy az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány 2018 után is kormányon maradjon – nyomatékosította ki Lázár János.

Román–magyar viszony

Újságírói kérdésre válaszolva „megosztottnak” nevezte a román politikai osztályt, és azt mondta, „vannak olyanok”, akik szívesen együttműködnek Magyarországgal. Lapunk kérdésére, hogy ez miben nyilvánul meg, hiszen egyelőre ott tartunk, hogy valóságos nemzetárulásnak minősül, hogy Románia piaci áron, keményvalutáért gázt ad el Magyarországnak, a miniszter rámutatott: ezzel Románia szembemegy az Európai Unióval, amely egyértelműen támogatja a határokon átívelő, több forrásra támaszkodó, Oroszországtól független energetikai hálózat létrehozását.

További felvetésünkre, miszerint a Magyarország által hangoztatott „erős nemzetállam” elve, amely eldönti, hogy a határain belül mi legyen, felhasználható a román állam által az erdélyi magyarság ellen, elvégre Bukarest is „nemzetállamról” beszél, és azt hangoztatja, hogy a kisebbségi kérdés nemzetállami hatáskör, amibe külföldről senki ne szóljon bele, Lázár János azt mondta, „nem mindegy, hogy mibe”.

– Nem mindegy, hogy miben érvényesül a nemzetállami hatáskör, hiszen vannak kardinális kérdések, ha nem is emberi jogi, de ebbe a kategóriába tartozó ügyek. Éppen az a vita, hogy mi tartozik bele az önrendelkezésbe, a szuverenitásba, és mi nem. Gyulán például senki nem csinál ügyet a román zászló kitűzéséből román ünnepen. Gazdasági, demográfiai, bevándorlás kérdésében azonban sokkal fontosabb az összekötő érdek, mint az, ami szétválaszt. Magyarországon, a jobboldalon nincs olyan megfontolás, hogy a magyar–román viszony negatívumait belpolitikai célokra használják fel, szemben Romániával, ahol vannak politikai erők, amelyek ezt ki akarják játszani. Mi az együttműködésben vagyunk érdekeltek, s ezért fontos, hogy mindamellett, hogy támadnak, gesztusokat is tegyünk – szögezte le Lázár János.