Dăncilă: a kormánykoalíció nem támogatja, hogy egyidőben tartsák a választást és a népszavazást

A PSD és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vezetőinek tanácskozását követően Dăncilă tájékoztatott: a koalíció nem ért egyet azzal az elgondolással, hogy a választások napjára írjanak ki referendumot, mert ezzel megsértenék a Velencei Bizottság ajánlásait.

Ez ellen szól az is, hogy míg egy voksolás körülbelül két percet vesz igénybe, addig ha három lapra kell pecsétet ütni, az megközelítőleg 6 percet jelent, és többek közt ez vezetett a szavazókörzetekben kialakult sorokhoz a május 26-i népszavazáson és EP-választáson - érvelt a miniszterelnök.

A koalíciós ülésen ugyanakkor felmerült a referendumon felvetett témák alkotmányba foglalása is, a konzultatív jellegű népszavazás után tehát alkotmánymódosító referendumot kell kiírni. Ennek érdekében a parlament két házának szakbizottságai megteszik a szükséges lépéseket, hogy a május 26-i referendum során a szavazók zöme által jóváhagyott két elv bekerüljön az alkotmányba - közölte Viorica Dăncilă.

A kormányfő arról is beszélt, módosításokat fognak javasolni a Klaus Johannis államfő által kezdeményezett pártközi megállapodáshoz a szociáldemokraták.

"Ha Európáról beszélünk, akkor európai módon is kell eljárnunk. Módosításokat fogunk javasolni ehhez a megállapodáshoz, hogy megerősítsük országunk európai irányultságát. Ha az európai irányról beszélünk, akkor Románia pozícióját is meg kell erősítenünk a tagállamok konstrukciójában. Beszélnünk kell a kétsebességes Európáról, beszélnünk kell a kettős mércéről - hogy ami egyik államban megengedett, az a másik államban is legyen megengedett, és ami egyik országban tilos, az a másik országban is tilos legyen" - fogalmazott a miniszterelnök.

Kifejtette: pártállástól függetlenül konszenzust kell kialakítaniuk Románia EP-képviselőinek annak érdekében, hogy olyan rendelkezéseket fogadtassanak el az európai törvényhozó testülettel, amelyek Románia érdekeit szolgálják.

Klaus Johannis államfő szerdán jelentette be, hogy országos megállapodás aláírására kéri fel a parlamenti pártokat Románia európai irányultságának megerősítése érdekében.

Dăncilă elmondta, ismét tárgyalni fog az elnökkel az ügyvivő miniszterek által vezetett három tárca élére javasolt miniszterjelöltekről, ugyanis az ügyvivő tárcavezetők megbízása pénteken lejár.

Dăncilă kifejtette, indoklást vár Johannis elnöktől arra, hogy miért utasította vissza a kormányfőhelyettesi tisztségre nevesített Titus Corlăţean jelölését.

Azt is elmondta, az államelnökkel tartott megbeszélésen külön-külön érvelt mindegyik miniszterjelölt kiválasztása mellett. "Tapasztalt emberekre van szükségünk a kormányban, akik jól teljesítenek a saját területükön" - mondta a kormányfő.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottsága május 29-én úgy határozott, hogy Titus Corlăţeant javasolják kormányfőhelyettesnek, Ana Birchall venné át az igazságügyi tárcát, Roxana Mânzatu az európai alapokért felelős minisztériumot, Natalia Intotero pedig a külhoni románokért felelős tárcát.

Egy nappal később Johannis elnök közölte, hogy nem adja hozzájárulását Titus Corlăţean miniszteri kinevezéséhez. "Titus Corlăţean semminek nem lesz a minisztere" - nyomatékosította az államfő, aki azzal indokolta döntését, hogy Corlăţean felelős a 2014-es választásokon történt "katasztrófáért".

Viorica Dăncilă szerint a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) kell eldöntenie, hogy tisztségben maradhat-e Teodor Meleşcanu külügyminiszter a május 26-i választások külföldi megszervezése kapcsán őt ért bírálatok nyomán. Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök a téma kapcsán azt mondta, vannak vétkesei a történteknek, de a miniszter nem tartozik közéjük.

"Az ALDE dönti majd el, hogy meneszteni akarja-e vagy sem a külügyminisztert, majd beszélek erről Tăriceanuval. Egyelőre nem tárgyaltunk a témáról, de ha sor kerül kormányátalakításra, azt előbb párton, majd pedig a koalíción belül fogjuk megbeszélni. Politikai kormány a mienk, természetesen szükség van a politikai pártok beleegyezésére" - válaszolt a kormányfő az újságírók kérdésére.

Később Tăriceanu a téma kapcsán azt mondta, nem híve a bűnbakkeresésnek, és nem a külügyminisztert tartja felelősnek a külföldi szavazókörzeteknél történtek miatt, ezért nem is került szóba még, hogy menesztenék tisztségéből.

Az ALDE elnöke rámutatott, a külügyminiszter több ízben is leszögezte, hogy az elmúlt alkalmakhoz képest növelték a külföldi szavazókörzetek számát.

"A szavazókörzetek számát és a szavazás zavartalan lefolyásához szükséges személyzetszámot a nagykövetek igénylései alapján határozzák meg, hiszen nekik több adatuk van arról, hogy hol él népesebb román közösség. Ezen igénylések alapján hagyja jóvá a miniszter a szavazókörzetek számát, ez tehát nem a tárcavezető személyes döntése" - fogalmazott Tăriceanu.

Hozzátette, tudomása szerint Meleşcanu készített egy jelentést a tárca vizsgálóbizottsága által megállapítottak alapján, és ezt elküldte a kormányfőnek, aki rövidesen ismertetni fogja a dokumentumot. "Vannak vétkesek, de a miniszter nem az" - nyomatékosította a kisebbik kormánypárt elnöke.

(Agerpres)