DNA: 335 vádlottat érintő 42 pert kellene újratárgyalni, ha módosítják a Btk.-t

A vádhatóság szerdai állásfoglalása szerint aggodalomra ad okot az a módosító javaslat, amely abban az esetben is lehetőséget biztosítana a legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsai által kimondott jogerős ítéletek megfellebbezésére, ha lejárt a büntetőeljárási törvénykönyv által erre megszabott határidő. A DNA azt állítja, ebben az esetben összesen 335 vádlottat (képviselőket, szenátorokat, minisztereket, bírákat és ügyészeket) érintő, mintegy 42 pert kellene újratárgyalni, amelyekben a 2014. február 1-je és 2018. november 29-e közötti időszakban hoztak ítéletet az öttagú bírói tanácsok. Ezekkel az ítéletekkel 5,5 millió lej, 16,5 millió euró és 2 millió dollár elkobzását is elrendelték, a semmisségi folyamodvány benyújtását érintő tervezett módosítások azonban megnehezítenék vagy ellehetetlenítenék ezen összegek behajtását - figyelmeztet a DNA.

Ellenzi a korrupcióellenes ügyészség azt a tervezett módosítást is, amely hatályon kívül helyezné a korrupciós tettekre vonatkozó, 2000/78-as törvény 132-es cikkelyét, azaz megszüntetné a jogtalan haszonszerzéssel járó hivatali visszaélés büntethetőségét. A DNA hangsúlyozza, eddigi ügyeik 25 százalékában ezen cikkely alapján emeltek vádat, ugyanakkor 1249 jelenleg folyamatban levő kivizsgálást kellene lezárni e rendelkezés hatására.

Bírálja a DNA a büntető törvénykönyv megvesztegetésre vonatkozó cikkelyének tervezett módosításait is, miszerint a megvesztegető nem büntethető, ha az elkövetésétől számított egy éven belül önként jelenti tettét, mielőtt a nyomozó hatóságok értesültek volna erről. A DNA úgy véli, hogy ezáltal gyakorlatilag megszűnik a megvesztegetés büntethetősége.

Ellenzi a vádhatóság az elévülési határidők csökkentését is bizonyos bűntettek esetében, hangsúlyozva, hogy ez számos korrupciós ügy esetében a nyomozás lezárását vonná maga után.

A DNA állásfoglalásában hangsúlyozza még, hogy a tervezetben szereplő, a nyomozás folyamatára és az ügyben zajló perre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát érintő rendelkezések zavarosak, ugyanakkor korlátozhatják a korrekt tájékoztatáshoz való jogot, ha ugyanis az illetékes hatóságoknak tilos lesz információkkal szolgálniuk az ügyben érintett személyekről és feltételezett bűncselekményeikről, a közvélemény kizárólag a vádlottak vagy a gyanúsítottak álláspontjáról értesülhet.

(Agerpres)