Bukarestben is egyesülnének

Besszarábia és Románia „egyesülésének” 100. évfordulója alkalmából tegnap Bukarestben díszülést tartott a parlament, ami során ünnepélyes nyilatkozatot fogadtak el. Ebben legitim törekvésnek nevezik a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját, és leszögezik: a román–moldovai újraegyesítés a moldovai állampolgárokon múlik.

Románia idén ünnepli Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát: az Erdély és a Román Királyság „egyesülését” kimondó, 1918. december elsejei gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját megelőzően tegnap Besszarábia és Románia „egyesülésének” 100. évfordulójára emlékeztek a parlamentben. Az RMDSZ hurrogást kiváltó tartózkodása mellett csaknem egyhangúlag elfogadott dokumentum szerint Románia nyitottan fogad minden olyan, az újraegyesülést célzó óhajt, amelyet a Besszarábiával nagyjából megegyező területű, 1991 óta független volt szovjet tagköztársaság, a Moldovai Köztársaság állampolgárai szuverén akaratként kinyilvánítanak.
Az ünnepi ülésen a román tisztségviselők közül Liviu Dragnea, a bukaresti képviselőház és a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke fogalmazott a legélesebben. „Én azt akarom, hogy egyesüljünk Moldovával, egyetlen nemzetként legyünk Európa része” – hangoztatta. Dragnea az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben elfogadott záróokmánya nyolcadik, a népek egyenjogúságáról és önrendelkezéséről szóló fejezetére hivatkozott, rámutatva, hogy Németország újraegyesítése is ennek alapján valósult meg.
Klaus Johannis román államfő az évfordulót levélben üdvözölte, amelyben rámutatott: száz éve a besszarábiaiak az ország demokratizálásának lehetőségét látták a Romániával való egyesülésben a bolsevizálás sötét alternatívájával szemben. Úgy vélekedett: az évforduló nemcsak az elődök előtti tisztelgésre ad alkalmat, hanem ihletforrás a Románia és Moldova közti stratégiai partnerség elmélyítésére is, Moldova európai integrációja támogatásának pedig Románia konvergenciaprogramjává kell válnia.
Az RMDSZ részéről felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor arra a kettős mércére hívta fel a figyelmet, amely szerint Romániában természetesnek és legitimnek tartják a besszarábiai románság önrendelkezési jogát, miközben a magyarság – helyi, kulturális vagy területi – autonómiára vonatkozó igényét következetesen elutasítják. Szerinte a besszarábiai példa arra a reményre jogosítja fel a romániai magyarokat, hogy óhajaik meghallgatásra találnak majd, a centenáriumi év pedig alkalmat teremt arra, hogy a románok és magyarok között nyílt párbeszéd kezdődjék ezekről.
A román nép és nyelv egységét hangoztató díszülésen a kisjenői (Chișinău) parlament és kormány képviselői is részt vettek. Adrian Cându, a kisjenői parlament elnöke arról beszélt: Moldovának szüksége van Románia támogatására az európai uniós integrációban, a két ország közösen építhet utakat, hidakat és vállalkozásokat, a közös nyelvvel pedig lerombolhatja a „szellemi határokat”.
1918. március 27-én egy kisjenői gyűlésen fogadták el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot, a román hadsereg április 20-án szállta meg a területet, amely 1940-ig képezte Nagy-Románia részét. <<