Biztos megélhetést nyújtó szak

Csák László azt mondja: legelőbb azt szeretné elérni, hogy az egyetem és a helyi közigazgatás „ne egymásnak háttal álljon”.

– Megkeressük a Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőket és megkérdezzük, hogy mik azok az ismeretek, amelyekre feltétlenül szükségük van. Ezeket egyrészt beépítjük a tantervbe, másrészt felajánljuk, hogy azok az alkalmazottak, akik az önkormányzatokban dolgoznak, egy szakkurzus keretében, délutáni oktatásban, megszerezhessék az oklevelet is ahhoz a poszthoz, amelyet elfoglalnak, hisz anyagilag sem mindegy, hogy egyetemi diplomával, vagy anélkül tölt be valaki egy állást – mondja az új vezető.

Hozzáteszi: a színvonal tervei szerint nem marad el a kolozsváritól, sőt bizonyos szempontból előnyben vannak, mert az oktatók nagy része óraadó tanár. Ez azért jó, mert legtöbbjük nem a bérért tanít – az óraadók fizetése „nem annyira motiváló” –, hanem az egyetem iránti elkötelezettségből, meg azért, mert tenni akarnak valamit a fiatalokért.

– Óriási előnyünk, hogy nem az elméletben elvesző, hanem gyakorlati szakembereink vannak, akik napi munkájukban ott vannak a közigazgatás, a szociális ellátórendszer különböző szintjein, akik tudják, érzik, hogy mire van, mire lenne szüksége annak, aki ezt a pályát választja, és a legfrissebb, legaktuálisabb információkat tudják átadni a diákoknak. Természetesen valamennyiüknek megvan a tudományos fokozatuk, teljesítményük alapján simán lehetnének főállású egyetemi adjunktusok – mondja Csák.  

A fiatalok szempontjából szintén „jó hely” a BBTE közigazgatási szaka – véli az egyetemi oktató, hisz évente, csak ebben a két megyében, százasával hirdetnek meg állásokat a közszférában.

– Van néhány óriási előnye ennek a szaknak. Az első, hogy a munkahelyek között válogatni lehet. A második, hogy egy kezdő köztisztviselő jelenleg 2500-3000 lejnél kevesebbet nem tud kapni, ami a magánszféra kezdő béreihez képest kimondottan versenyképes fizetésnek számít – állapítja meg.

Úgy véli, a közigazgatási karrier „jó karrier” még a „lázadó, rendszerellenes” fiatalok számára is. 

– Én mindig azt mondom a fiataloknak, hogyha ti a #rezist, vagy a korrupcióellenes mozgalom elkötelezettjei vagytok, és meg akarjátok váltani a rendszert, akkor menjetek be a sűrűbe, dolgozzatok a polgármesteri hivatalokban, megyei tanácsokban. Onnan lehet megváltoztatni a dolgokat, kívülről csak kommentálni lehet. Másrészt, ez Sepsiszentgyörgy egyeteme is, de ugyanolyan oklevelet ad, mint a BBTE kolozsvári fakultása. Márpedig Sepsiszentgyörgy egy olyan élhető város Erdélyben, ami egy fiatal számára viszonylag olcsó hozzáférést biztosít egy magas szintű kulturális és sportélethez, jó minőségű közterek, szórakozási lehetőségek állnak rendelkezésre – magyarázza Csák László.

Az új vezető az előnyök közé sorolja, hogy az önkormányzatokkal való szoros kapcsolat következtében, a hallgatók akár a tanulmányaik alatt elvégzendő szakmai gyakorlatuk alkalmával „kiválaszthatják” leendő munkahelyüket.

Dr. Csák László Kecskeméten született, 43 éves, nős, két gyermek apja, iskolai tanulmányait a kecskeméti Katona József Gimnáziumban végezte. Előbb fizikát és filozófiát, aztán politikaelméletet tanult a szegedi József Attila Tudományegyetemen, majd a Pécsi Tudományegyetem Regionális Politika és Közgazdaságtudományi karán szerzett doktori címet, nagy tapasztalata van az Európai Uniós pályázatok menedzsmentje terén. Posztgraduális fokozatot szerzett az észak-írországi Ulster Egyetemén Megújuló energiák és energiamenedzsment terén. 2004-től él Romániában, előbb a Sapientián, majd a 2013-tól BBTE-n tanít. Sikeres vállalkozó, több tucat könyv és tudományos publikáció szerzője és társszerzője. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja, magas szinten beszél románul és angolul, de ért németül, franciául, csehül és szlovákul is.