Anyatejjel csökkenthető a csecsemőkori allergia kialakulásának esélye

Allergiáról beszélünk akkor, ha a szervezet idegenként ismeri fel a környezetben lévő anyagokat, és ezekre túlérzékenységi reakcióval válaszol. Ideális esetben ezek az anyagok nem váltanak ki semmilyen hatást, ám nem megfelelően működő védekezőképesség mellett immunrendszerünk túlzott válasszal reagál. Az ilyen allergiás reakciót kiváltó anyagokat allergéneknek nevezzük. Számos anyag okozhat allergiát, a házi portól kezdve a virágpollenen át, egészen a gyógyszerekig. A csecsemők körében előforduló allergiás tünetek nagy részéért a táplálékokban lévő fehérjék a felelősek.

A szervezet védelméért felelős immunrendszer erősítése minden életkorban fontos, különösen a fogantatástól a csecsemőkor végéig. Bár már magzati korban megkezdődik a saját védekezőrendszer, vagyis immunszisztéma kialakulása, azonban az újszülöttek bélrendszere még nem tartalmazza azokat a jótékony baktériumokat, melyek képesek fenntartani az immunrendszer megfelelő működését. Az anyaméhben ezt a szerepet az anya védőanyagai látják el, amelyek a közös keringés révén óvják a magzatot is. A születés pillanatától ez a kapocs megszűnik, ezért rendkívül fontos az anyatejes táplálás, amely átveszi ezt a védelmező szerepet.

Az anyatejben olyan szénláncú cukrok találhatóak, amelyek a vastagbélben történő bomlásuk során serkentik a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását, így elősegítik a megfelelő bélflóra és védekezőképesség kialakulását a csecsemőknél.

"Az anyatejnek tökéletes a tápanyagtartalma, élő immunanyagokat tartalmaz, amelyek csökkentik többek között az allergiás megbetegedések kialakulásának esélyét. Ezért is kiemelten fontos, hogy a csecsemők életük első hat hónapjában kizárólag anyatejes táplálásban részesüljenek, és a hozzátáplálás megkezdése után is ajánlott minél hosszabb ideig folytatni a szoptatást" – emelte ki Dr. Velkey György gyermekgyógyász, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, az Első 1000 Nap program szakértője.

A megfelelő csecsemőkori táplálás elengedhetetlen a jól működő immunrendszer kialakulása szempontjából, és segíthet megelőzni az olyan felnőttkori népbetegségeket, mint az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek vagy az allergia. Az első hat hónap anyatejes vagy tápszeres etetése után fontos elkezdeni a hozzátáplálást. Mivel az anyatej nem tartalmaz minden, a csecsemő számára létfontosságú tápanyagot, ásványi anyagot és vitamint, ezért ezeket egyéb táplálékforrásból kell megkapnia a csecsemőnek. Lényeges, hogy ne halogassuk sokáig a hozzátáplálás elkezdését, hogy a megfelelő allergénekkel időben találkozzon a fejlődő immunrendszer. Az egyes táplálékokat fokozatosan, lehetőleg egyesével vezessük be az étrendbe, ezzel biztosítva a folyamatos átmenetet, és az esetleges túlérzékenységi reakciók beazonosíthatóságát. Lehetőleg kerüljük a túl sok só, cukor vagy fűszeres ízek bevitelét, hiszen a csecsemők ízérzékelése fokozottan érzékeny, akár egy-egy gyümölcs vagy zöldség íze is intenzív élmény lehet a baba számára.

A csecsemőkori ételallergia legfőbb okozói a táplálékokban található fehérjék. A leggyakoribb allergén a tehéntej, amely tehéntejalapú tápszerek vagy savanyított tejkészítmények formájában juthat a csecsemő szervezetébe. Fontos tudni, hogy a savanyítási eljárás során ezek a termékek megőrzik allergénaktivitásukat, így könnyen kiválthatnak túlzott válaszreakciót. Rendkívül gyakori a csecsemők és kisgyermekek körében a tojásallergia, bár ezt általában a gyerekek nagy része iskolás koráig kinövi. Bizonyos gabonafélék is okozhatnak allergiás tünetek, így a búza- és rozslisztből készült ételek. Gyakori allergén még a szója, földimogyoró, egyes olajos magvak, illetve a citrusfélék is kiválhatnak allergiás reakciót.

A különböző élelmiszerallergének mellett egyéb tényezők is indukálhatják a csecsemőkori allergia kialakulását. Ezek közé tartozik például a dohányzás, amelynek káros hatása nemcsak a várandós édesanya esetében hátrányos, hanem a dohányfüst passzív belégzése is asztmatikus megbetegedéseket okozhat csecsemőknél, kisgyermekeknél. A túlzásba vitt higiénia sem szerencsés. Az immunrendszer két részből tevődik össze, és ha az a rész, amely a különböző baktériumok, gombák, fertőzések ellen veszi fel a harcot, a túlzott tisztaság miatt nem aktív, az immunrendszer a felesleges kapacitását az amúgy ártalmatlan anyagok ellen fordítja, vagyis allergiás reakciót produkál.

(Origo)