Akár húsz évvel hamarabb is megjelenhetnek a Parkinson-kór első tünetei

A Parkinson-kórral kapcsolatban ma már egyre többet halljuk azt a kifejezést, hogy Parkinson-komplex, ami azt jelenti, hogy a korábban mozgászavarnak tartott betegségben nagyon sok olyan tünet jelent meg, amely nem a mozgást érinti – fogalmazott Takács Annamária, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa, ideggyógyász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Ezeket a tüneteket nem motoros tüneteknek nevezik az orvostudományban, jelentőségük, hogy a beteg életminőségét sokkal jobban befolyásolják negatív értelemben, mint például a lelassult mozgás. Kiemelte, a nem motoros tünetek akár 10–20 évvel korábban is megjelenhetnek az embereknél.

Az egyik ilyen tünet a szagok érzékelésének a csökkenése és a székrekedésre való hajlam. De ide tartoznak a különböző alvási problémák is, itt példának említette, ha valaki túlságosan rúgkapál álmában, vagy felsikít az éjszaka folyamán. Gyakori tünet még a depressziós hangulatzavar és a pánikroham is – sorolta a főorvos.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új szabály értelmében addig, ameddig csak ezek a nem motoros panaszok jelentkeznek, nem állíthatnak fel diagnózist. A diagnosztikai szabály ugyanis kimondja, ameddig nem jelentkezik motoros tünet (mozgásprobléma), addig nem garantált, hogy a panaszok Parkinson-kór kialakulásához vezetnek.

Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy ezzel ne kellene orvoshoz fordulni. Hozzátette, ha az emberek már a megelőző tünetekkel szakemberhez fordulnának, óriási előrelépést jelentene a kezelésükben. Takács Annamária arról is beszélt, hogy tévedés azt hinni, hogy a Parkinson-kór csak a remegéssel vonható össze.

A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a betegek egyharmada sohasem remeg, de jelentősen lelassul a mozgásuk vagy például ügyetlenebbé válik az egyik kezük. Nem tudnak például keverni, tojást felverni, nem sikerülnek hajmosás közben a ritmikus, körkörös mozdulatok, vagy fogmosásnál át kell térniük a másik kéz használatára – sorolta.

Az életkort tekintve a betegség leggyakrabban 65 éves kor körül alakul ki, mivel azonban meghosszabbodott az átlagéletkor, ezért sokkal később is megjelenhet. Hozzátette, vannak esetek, amikor már fiatal korban jelentkezik a betegség, legutóbb egy 27 éves páciensüknél diagnosztizálták a Parkinson-kórt.

Takács Annamária hozzátette, jelenleg még nincs olyan gyógyszer a kór kezelésére, amelyre azt lehetne mondani, hogy megelőzi, lassítja a betegség kialakulását, esetleg megállítja azt.

A Parkinson-kór kezelésére már több mint 30 éve folynak a műtéti próbálkozások – közölte Erőss Loránd, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet idegsebésze. Emlékeztetett, 1952-ben egy José Delgado nevű idegsebész implantált először elektródákat az agyba valamilyen pszichiátriai kórkép kezelésére. Ezt aztán a soron következő kutatók és orvosok továbbfejlesztették, és 1987-ben kezdődött meg a Parkinson-kór kezelése elektromos stimulációval. 

Erőss Loránd elmondta, a tünetek első fázisában a gyógyszeres kezeléseket alkalmazzák, ha pedig ez kimerül, és már nem segít a betegnek, akkor kezdik meg a műtét előtti kivizsgálásokat. Különböző keresztmetszeti képeket állítanak fel, folyamatosan gyűjtik a beteg diagnosztikai adatait, és ha tiszta Parkinson-kórt állapítanak meg, akkor kezdhetők meg a műtétre való felkészülések.

A műtét során magas frekvenciás stimulációt alkalmaznak az agy idegrendszerében. Egy célzó készülék segítségével elektródát ültetnek be az agymagba, így a beteg érintett testrészeinek a túlműködését csökkentik és egyensúlyba hozzák. Ezt az elektródát egy neuropacemakerrel kötik össze, amely folyamatosan szabályozza a helyes működést.

(hirado.hu)