A zengő ábécé

Ez a félig publicisztikai, félig szépirodalmi műfaj a Székely Hírmondó napilapban vert gyökeret

Czegő Zoltán

2019. július 01., 00:012019. július 01., 00:01

– Az iskola, az már szent hely, én mondom. – Így Bakos Dénes Bordoson. Sose vonta kétségbe kántortanítójuk szavát se. – A gyermek olyan csipegető fajta. Felcsippenti a tudás magját, aztán holtáig okosodik magától. Mert az élet olyan. – Milyen, bátyám? – kérdeztem a szemébe nézve. Hadd csipegessek magam is még egy cseppet. Mert az a tény maga, és nem önámítás, hogy a székely ember gondolkodása, aztán a megfogalmazása igen-igen különbözik a másokétól. És erre mondja Bakos bá’, hogy „hiszen azos módulag mindenkire vonatkozik a különbözés, met ugyebár annyit különbözik a tót tőlünk, mint mi tőle. Csak – és itt nevet – másként facsarodik meg a gondolkodás.” Aztán két szóból is lehet érteni egymást, ha olyan a gondolkodás; ha egy kereke hiányzik a másiknak, akkor avval annyi, vagy annyi se.
Bizony bűnül róják fel az istenek – már amelyik ugyebár –, ha egyik nép a másikat pfujogtatja. Hiszen minálunk is vannak szedett-vedett léhák, aztán azokkal mihez kezd az ember? A kántortanítóról jut eszembe Balázs Anti faragó nagymester, aki szintén tanító volt, de hát az igazi néptanító sose megy nyugdíjba. Tőle kérdezte egy magyarországi politikus a tavaly, hogy a félszáz művészi kopjafa mellett mit szól a politikához?

– A töprengés nem kenyerem, elsietni se szeretem. Gyermekkorunkban mindent igyekeztünk megtanulni, hogy úgy nőjünk meg, ahogy Csehétfalván székely nagyapáink elvárták. Most eszembe jut a régi Zengő ábécé, abban a P betűre juttatja Móra Ferenc: Patak partján pipitér, róka szava kicsit ér.
Na, ezen nincs sok magyarázni való. S az igazság, az érvényes a mai politikára is, Néró császárra is, Bãsescura is… S a magyarokra is. Mert ott van az a gyurcsányferenc, no, amikor beszélni hallom, örökkétig a cseresznyeevés jut eszembe. Rezdületlen arcú férfiak. Csehétfalvi Balázs Antal él a székely képes beszéddel. – Úgy, hogy cseresznye, egyet nyelek s egyet köpök.