A közösségéért tevékenykedik

Az eseményen megjelent szépszámú közönséget köszöntő Bartha Zonga muzeológus közvetlen szavai sokat elárultak a szintén Székely Nemzeti Múzeumnál (SZNM) tevékenykedő Éltes Barnáról. Munkatársa szerint egy szerény, bármilyen gondot megoldani képes, mindenkivel kedves, közvetlen embert és egy csodálatos képzőművészt tisztelhetünk benne. Megtudhattuk továbbá, hogy jelen kiállítás az első mozzanata egy sorozatnak. A következőre március 17-én kerül majd sor a Lábasház immár Pincegaléria névre keresztelt szegletében.

Vargha Fruzsina, a megyeszékhely művészettörténész végzettségű fiatal alpolgármestere anno Éltes Barna alkotói tevékenységét választotta diplomadolgozta témájául. Hosszas beszélgetéseik során pedig egyet s mást megtudott róla. Például, hogy a szülőföldjétől távol eltöltött tanulmányi évek után azért jött haza és maradt itthon, Budapesthez mérten sokkal szerényebb megnyilatkozási lehetőségek között, mert ezért a közösségért akart tevékenykedni.

Méltatója szerint Éltes Barna kortárs művészetének uralkodó eleme a föld, az otthon szeretete, annak a megélése, amit egy mai huszonéves esetleg pici dolognak tekint és elsiklik fölötte. Ő viszont az alkotásaival felfedi ezeket a sokak által már nem észlelt értékeket, és betekintést nyújt abba a világba, amely mindannyiunk számára létezik ugyan, de vakok vagyunk ahhoz, hogy felfedezzük. A kettős minőségben, szobrászként és intézményvezetőként jelen lévő Vargha Mihály rámutatott, valaki nem az által válik kortárs művésszé, hogy velünk egy időben él, hanem „mert beviszi a ma gondjait az alkotásaiba. A munkáiban jelzésszerűen ott van a mi életünk”.

A budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrászat szakán végzett Éltes Barnáról kijelentette, nem véletlen a hazajövetele, hanem egy döntés következménye. „A levelet ugyanis fújja a szél, de az ember dönt,” és ő egy olyan ember, aki a szülőföldje mellett tette le a voksát. Aki a Székely Nemzeti Múzeumban zokszó nélkül eleget tesz a rá háruló kötelességnek, és közben még olyan csodálatos művek létrehozására is marad energiája, mint a februári hónap műtárgyaként itt és most kiállított Oszlop című alkotása.

„Az oszlopos szerkezet a különböző kultúrákban fellelhető égigérő fa, életfa, a világ tetejét tartó fa, vagy létra motívumára utal, amelyen a sámán révületében bejárja a felső és az alsó világokat. Ugyanakkor felsejlik a neolitikum vagy bronzkor gazdag képi hagyatéka, amelyre tagadhatatlanul rétegződik rá a magyar hiedelemvilág, mitológia, mindezt a szobrászat 21. századi nyelvére fordítva” – olvasható az SZNM honlapján a műről.