A kálnoki református templom története

Kálnok a 14. század elején már templommal rendelkező parokiális hely. A pápai tizedjegyzékben 1332-ben Kalnuk néven jegyezték.

2019. november 26., 00:272019. november 26., 00:27

A fallal körülkerített, szerény méretű, többször átépített templom jóval idősebb, mint azt eddig feltételezték. A legújabb ásatások és feltárások kétségtelenné tették, hogy a mai református templom már a 13. századtól létezett. A majdnem négyszögletű hajóból és négyszögletes szentélyből álló istenházát a 14. század során átalakították, félköríves záródású szentélyt és egy vele egybeépített sekrestyét kapott. A következő században újból átalakították, a templomhajót lekeskenyítették és megnyújtották, valamint a hajó felől a sekrestye mellé egy csonttárat építettek. Az utolsó nagyméretű átalakítást a 17. században, a reformáció utáni időkben végezték. Ekkor a diadalív környékének kivételével szinte az alapokig visszabontották, és a mai formájára építették újra. Ekkor látták el festett kazettás mennyezettel, amely nem sokáig díszítette a templom belsejét, ugyanis 1666 áprilisában Apafi Mihály a reformátusok és unitáriusok közötti vitát úgy oldotta meg, hogy az unitáriusoknak új templom építését és a reformátusoknak ítélt régi templomból a kazettás mennyezet átszerelését rendelte el.

A templom épületén 1749-ben, majd 1854-ben végeztek állagmegőrző munkálatokat. Feltehetően ablakai ekkor kapták mai formájukat. Az 1910 körül végezett javításokkor építették a ma is álló portikust és a déli oldal támpilléreit. A templomot ovális fal övezi, amelynek déli oldalán egy napóra nyoma látható, amelyet jövőre újítanak fel. A templom mellett, a nyugati oldalon áll a fából épített, feltehetően a 17. század végén emelt harangláb. A rá vonatkozó legkorábbi feljegyzés 1740-ből való. 1823-ban épített orgonáját 2011-ben újították fel, és a reformáció ünnepén szólalt meg újra.

A templom 2004–2013 között kívül-belül alapos felújításon esett át: restaurálták a templomtetőt, újravakolták a templombelsőt, padlótéglára cserélték a korábbi deszkapadlót, eredeti színükre újították fel a kapukat, bejárati ajtókat, valamint székely kaput és új kerítést állítottak a harangláb elé. Elkészültek a vízelvetők a járdák. Felújították az 1858–1859-ben épített várfalat.

A kálnoki református templom 226 református hívő hajléka.