A falusi iskolák esélyeiről

Aki kicsit is figyelemmel kíséri az országos, az erdélyi magyar, meg a helyi, lokális hírcsatornákat, az meglehetősen sok és különféle hírt olvashat az oktatási intézményekben zajló folyamatokról: lepusztuló vidéki iskolahálózat, újabb miniszteri reform, romló PISA-teszt, összevont osztályok, halomra bukó diákok, erőszakoskodó tanárok vagy éppen szülők, hogy túl sok a tananyag, hogy túl nehéz az iskolatáska, és még lehetne folyatni a sort. Helyi szinten leginkább a romló demográfiai mutatókat kísérő diákhiányra, és ebből a tényből következő intézményi átszervezésre panaszkodnak, illetve a diákok évről évre romló teljesítményére. Szűk cselekvési jogkörük ellenére a helyi oktatást működtetők igyekeznek tartani a lépést a változással, sőt elébe is mennének: pl. regionális együttműködésben a szakoktatás fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, illetve programszerűen zajlik a falusi iskolák tatarozása.

Mutatis mutandis – változtatva a változtatandót, szól a latin közmondás. De a változásnak és az átalakításnak elkerülhetetlen módon vesztesei is lesznek, sőt már meg is vannak. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség próbavizsgákról közzétett adatai alapján Háromszéken a falusi iskolák a vesztesei az oktatást érintő folyamatoknak. A falusi és városi iskolákba járó diákok közötti tudásbeli különbség hatalmasra nőtt: míg az előbbiek 62%-a megbukott a vizsgán, addig ez az arány városon „csupán” 40% körüli.

Bármilyen okok is vezetnek ehhez a minőségromláshoz, az ott tanulók esélyegyenlősége a számok tükrében egy rossz viccnek tűnik. Az eredmények ugyanis arra engednek következtetni, hogy nem ugyanazt a felkészülést kapják a diákok városon és falun, és így végső soron nem ugyanazzal az eséllyel indulnak neki az Élet nevű kihívásnak Lécfalváról, mint Sepsiszentgyörgyről. Magyarán fennáll az a veszély, hogy a falusi közegből induló gyerek behozhatatlan hátránnyal marad. Ez pedig a helyi iskolák további hanyatlását vetíti előre, hiszen melyik szülő bízná gyermekét egy rossz távlatot kínáló iskolára. És nem kell különösebben ecsetelni azt sem, hogy a jogos szülői aggodalom milyen pusztító következményekkel járhat a falusi intézmények és közösségek életére, de a megye oktatási hálózatára is en bloc.