A „kévánalmaktól” a Marshall-tervig

Amikor a csóró hazajön, és játssza a nagyot, akkor jön, hogy visszahajtsd a határon. Mert nyugatot megjárt nagyfiúnak, nagyleánynak „kévánalmai” vannak. Az exválogatott Ioan Racz szállodáját a karanténba kerülő külföldiek szolgálatára bocsátotta. Az egyik barnább bőrű hableány erre fel füstölt lazacot kért, mert minden más ételtől csalánkiütése lesz, magyarázta. Nem lett. De az egész társaság szétverte a szállodát, mert ugyebár nekik ezt szabadott. A kolozsvári sportpalotát is úgy hagyták maguk után, hogy egy disznóól is jobban nézett ki. Utána pedig napidíjat kértek az itt maradásért, s fel voltak háborodva, amiért nem kaptak.

Több EU-s vezér nyilatkozta, hogy az unió nem kezelte megfelelően a koronavírus-ügyet. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen beismerte: „Európát eleinte sokkolta a láthatatlan ellenség, és a példa nélküli válság. A kezdeti hibákra ma is fájó visszagondolni.” A nagy sokktól elfelejtették a bajba jutott tagországokat támogatni. Terjedt is a COVID–19! Már több százezerre rúg öreg kontinensünkön a halottak száma. Kétségtelen, nem kis összegbe kerül a járvány visszaszorítása, de ha ezt nem teszik, akkor a gazdaság is tovább romlik.

„Az igazi Európa visszatért” – jelentette ki von der Leyen. „Éjjel-nappal fáradhatatlanul dolgozunk azon, hogy a közösség elérje mindazt, amit tagjai egyedül, de külön-külön nem tudnának.” Lazítottak az előírásokon és az EU-s intézmények és a tagországok pedig együttesen 2,8 ezer milliárd eurót mozgósítottak a válság leküzdésére. Ezt újabb ezermilliárdok követik, melyet a ragály megállítására költenek. Persze, ennyi nem elég a sínylődő gazdaság talpra állítására.

A válság alatt és a következő években nem végeznek félmunkát – hangoztatják főleg a bizottság tagjai. Százmilliárdokat kell költeni az erőteljes beruházásokra, egy európai Marshall-tervre. Csak egy gubanc van: a bizottság sokban másképpen gondolkodik, mind a politikai rinocéroszokat összegyűjtő parlament.

Kétségtelen, a vírus változtatott a világon, főleg a fiatal a politikusok, vállalkozók gondolkodásán. A régi struktúrák recsegnek, ropognak. Jó lenne, ha a követelőzés és az önzés is eltűnne a társadalomból. Ha nem is örökre, de egy jó ideig szegre kerülne.