/ Vb-történet

Bár nincsenek nagy hagyományai a soccernek hívott sportágnak, Amerikában mégis jó vb-t sikerült összehozni. Ez a torna azonban egy gyilkosságról és Maradona doppingügyéről is elhíresült. Valamint a Romário vezette brazilok meneteléséről, illetve magyar szempontból Puhl Sándor játékvezetőről, aki a döntőt is vezette. Két kelet-európai ország története legjobb vb-eredményét érte el: Románia a negyeddöntőből eset ki, Bulgária elődöntőt és...

A kelet-európai rendszerváltások utáni euforikus Európában rendezhették a vb-t, mégpedig a nyolc évvel korábban világbajnok olaszok otthonában. A lebonyolítási rend hasonló volt az előzőhöz (24 csapat csoportkörben, majd egyenes kiesés a legjobb tizenhattól), gól viszont nem sok esett. Habár mindenki az azurrikat várta a világ tetejére, a finálét az előző vb-döntő visszavágójaként is felfoghatjuk.

No meg a magyar leégés. Az irapuatói pokol, illetve a franciák elleni leszereplés pontot tett Magyarország vb-szerepléseire – azóta nem sikerült kijutni a magyaroknak világversenyre. Ilyen szempontból akár két részre is osztható ez a vb-torna: első részében a magyaroknak szurkolhattunk, aztán Franciaország, Nyugat-Németország és Argentína játékában gyönyörködhettünk... volna, ha közvetítette volna a televízió. A Ceausescu-klán ugyanis nagyon zokon...

A katonai diktatúra árnyékában zajlott az argentínai világbajnokság, s emiatt kétséges volt például Hollandia részvétele. A narancsmezesek (Cruijjf-ot kivéve) még is jöttek, láttak... és ezúttal sem győztek, mert a döntőben ismételten a házigazdák előtt kellett fejet hajtsanak. Az argentinok valahogy úgy alkották meg ezt a vb-t, hogy ők is nyerjék meg: például mindig később játszották a meccseiket, s így még taktikázhattak is az eredménnyel –...

Spanyolország rendezhette a világbajnokságot, erre az időszakra már normalizálódott az ország élete a Franco-diktatúra után...

A legkorszerűbb focit kétségtelenül a hollandok játszották a hetvenes évek elején, s csakúgy mint húsz évvel korábban a magyar Aranycsapatnak, nekik sem sikerült a döntőt megnyerniük. Szintén a nyugat-németek ellen veszítettek, ám a németek hazai pályán voltak. A vb menetrendje változott, nem volt kieséses szakasz: a 16 résztvevő (akik között sem Románia, sem Magyarország nem volt jelen) első csoportkör utáni 8 továbbjutót ismét két négyesbe...

A brazil válogatott harmadik világbajnoki címét szerezte – futballberkekben azóta is a Pelé, Tostao, Jairzinho, Carlos Alberto és a többiek nevével fémjelzett gárdát tartják minden idők legjobb focicsapatának. Tény, hogy a selecaó valóságos futballvarázslatot mutatott be ezen a tornán, a döntő  legkategorikusabb finálé-eredményt hozta. Ettől a vb-től lehet cserélni és sárga, illetve piros lapot kapni.

Habár a ködös Albion a futball őshazája, az angolok évtizedekig vonakodtak részt venni a világ labdarúgó életében hazájukon kívül. A hatvanas években viszont már szerettek volna vb-tornát rendezni – ezt 1966-ban meg is tehették. Ez a foci-vb több dologról is híres maradt: a televíziók már élőben közvetítették a meccseket, hosszú kihagyás után a házigazda csapat nyert – nekünk, magyaroknak pedig a brazilok legyőzéséről.

Az ötvenes években egymás után kétszer választott európai helyszínt a FIFA a világbajnokságnak: a háború nem érintette közvetlenül Svédországot, a skandinávok el tudták vállalni a rendezést. Több volt a jelentkező is: 52 ország csapata nevezett, kontinensekként selejtezőket rendeztek, 16 együttes játszott a tornán – a brazilok bizonyultak a legjobbnak, ekkor fordult elő először és utoljára, hogy az öreg kontinensen rendezett vb-n nem európai csapat...

Magyar embernek még mindig fáj az 1954-ben elveszített vb-döntő: amit mások a berni csodaként emlegetnek, nekünk egy iszonyatos tragédia. Az Aranycsapat az ötvenes évek elején végigverte a világot, iskolát mutatott a világ futballjának, mégis úgy vonult be a sportág történetébe, hogy a legfontosabb mérkőzését elveszítette. Pedig Puskás Ferenc és társai már a döntő 8. percében 2-0-ra vezettek...

A második világháború miatt az 1942-re és 1946-ra tervezett foci-vébéket nem tudta megrendezni a  FIFA, mert abban a nemzetközi politikai helyzet, a romokban álló Európában, illetve sehol máshol nem lehetett kivitelezni. A világégés befejezés után öt évvel azonban Brazília rendezhetett tornát, ezt négy évvel korábban döntötték el.

Argentína nagyon pedálozott a FIFÁ-nál a döntő torna megrendezéséért, de Jules Rimet közbenjárására a franciák kapták a rendezési jogot, akik (a címvédő olaszokhoz hasonlóan) selejtező nélkül jutottak ki – egyébként összesen 26-an neveztek be a 16 helyre.

A második foci vébét már Európában játszották: azért esett a választás Olaszországra, mert ebben az országban több nagyobb stadion volt már ebben az időben, az országot vezető Benito Mussolini pedig nagyon szerette volna kedvenc csapatát világbajnoknak látni.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1904-ben alakult meg – már ekkor felvetődött az ötlet, hogy egy olyan, világméretű tornát rendezzenek, amin a szervezetbe belépő országok csapatai vennének részt...