/ Penna

Az államfőválasztás sokak számára meglepő eredményének s fejleményeinek tudatában jó néhányan nekiugranak most az RMDSZ korifeusai torkának.

Októbertől erdőradart kell használniuk az erdészeti hivataloknak, meg azoknak a gazdasági vállalkozásoknak, amelyek fát termelnek ki, dolgoznak fel vagy faanyagot forgalmaznak.

Az RMDSZ-es vezetők nyilatkozataiból világosan kitűnik, a szövetség nem volt felkészülve arra, hogy Nagyszeben szász polgármestere lesz a befutó az államfőválasztás második fordulójában.

Nem az az igazán nagy dolog, hogy egy német ajkút választottunk Románia élére, hanem az, hogy a hazudozás, a korrupció, a simlizés, a csalás és a műveletlenség vereséget szenvedett.

Miután vasárnap elmentem szavazni, délután három órától este kilencig a szerkesztőségben tartózkodtam: dolgoztam és közben vártam a részvételi eredményekről szóló híreket. Hargita megye az utolsó, vigyorogták egész nap a képembe a hírtelevíziók bemondói.

Az RMDSZ ismét rászolgált a közhelyszerű mondásra, miszerint aki a korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. A fiúk mindent feladtak a kormányon maradásért.

Ez az a kérdés, amelyre egyelőre senki nem tud válaszolni. A tejpiaci liberalizáció első szeleitől felborzolódtak ugyan a kedélyek, ám egyéb érdemleges lépés egyelőre nem történt.

Elképzelhetünk hát most már egy olyan országot, amelyben Victor Ponta elnyeri az államelnöki tisztséget, s kinevezi miniszterelnöknek a SRI-vezért: ki volna a parancsnok ebben a konstrukcióban?

Nem kell ide semmi magyarázat, ideológia, történelmi háttér, bizony kirajzolódott Erdély a szavazatok színében: a vörös kifliben világoskék, keleten zöld folttal.

Történt idén október 23-án, hogy a vásárhelyi Szentgyörgyi (ma Forradalomnak nevezett) utca 8. szám alatt emléktáblát avattak az erdélyi 56-osok tiszteletére.

Ez az az őszi füst, aminek fanyar szaga betölti a kerteket, udvarokat. Egész falurészeket. Falevél, száraz fű a rakások többsége, elszáradt, összezsugorodott virág lehetne a dísz rajtuk.

Klaus Werner Johannis – így írja a lexikonokban, bár a Wikipédia német nyelvű szócikkében az illetékes szerkesztő vagy a szerkesztői csoport tesz egy engedményt a román helyesírás javára.

Előszeretettel hangsúlyozzák, hogy a székelyföldi megyék az ország legszegényebb megyéi. Az okokról, hogy ez miért van így, már keveset írnak.

Javaslom, hogy mindenki vizsgálja felül a tormával kapcsolatos nézetét. Ellenőrizze eddigi ismereteit. Descartes szavaival: kételkedjen, hogy megismerhesse az igazságot.

Tessenek lenyugodni, a rendszerváltás nem ért véget Romániában. Viorel Hrebenciuc egyelőre nem megy börtönbe, mint ahogy a titkos alkuk, sarokba szorítások, a szekus módszerek korszaka sem múlt el.

Legutóbb a regisztrációs adó (mindközönségesen: regadó) feltalálója, a volt ólomkategóriás környezetvédelmi miniszter mutatta meg, kinek hol a helye.

A román elit is felkapja hirtelen a fejét, ha honfitársaink közül valaki Nobel-díjat kap. „Volt románokról” beszélek. És vannak páran. Kiderült, hogy Elie Wiesel, Hertha Müller és Stefan Hell hazánkfia.

Egy régi konyhaszekrényt cipelek már vagy tíz éve magammal lakásról lakásra, ahová épp költöztem. Nem a konyhában helyeztem el sosem, a szobában kapott mindig előkelő helyet. A hozzám ellátogatók többsége rá-rácsodálkozik.