Óratorony a lápon

Szinte röhejes már, ahogyan a magyarországi törpepártok (igen, a harmadik erőnek nevezett Jobbikot is annak tartom, mert egyrészt a választásig, az igazi megmérettetésig még van két hét, másrészt a párt vezetésének az intellektuális színvonala még mindig nem enged más következtetésre) olykor felfedezik maguknak a határon túli magyarokat. Ott van például a néhai SZDSZ, amelynek a kettős állampolgárságról tartott népszavazáskor tanúsított dicstelen hozzáállását már ismerjük. Szóval, Fodor Gábor, aki 2008 júliusában e pártot vezette, átruccant Erdélybe, majd kijelentette: a határon túli magyarok problémáira érzékenyen reagáló, fogékony politikát kíván folytatni. Fodor azt is hangsúlyozta: SZDSZ-elnökként első külföldi útja Erdélybe, az erdélyi magyarsághoz vezetett. „E villámlátogatást jelképes értelemben is fontosnak tartom” – fűzte hozzá. „Ezzel is világossá akarom tenni, hogy az SZDSZ frissen megválasztott elnökeként olyan politikát kívánok képviselni, amely érzékenyen reagál a határon túli magyarok gondjaira. Liberális pártként, új alapokra helyezve a kapcsolatokat, szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az erdélyi magyarok még jobban boldoguljanak, még több politikai sikert tudjanak maguk mögött\" – mondta az SZDSZ elnöke, aztán a magyar politika világában tett látogatása is villámszerűnek bizonyult, mint ahogy nem sokkal később alakulata is összeroskadt, kiesett az Európai Parlamentből, s ma már a magyar Országgyűlésbe való bejutásra sem esélyes. Mindezek fényében válik érdekessé Vona Gábor Jobbik-elnöknek a Duna Televízióban az elmúlt napokban tett nyilatkozata, miszerint idén a Jobbik kétkamarás parlamentben gondolkodik, így a felsőházban kapnának helyet a határon túli magyarok. Tehát szavazati jogot nem kapnának. Ilyenkor szoktam feltenni a régi lemezt, miszerint a suszter maradjon a kaptafánál, a nemzetpolitikát pedig bízzuk azokra, akik már bizonyítottak ezen az ingoványos területen. Persze, hogyne, felsőház meg toronyóra, láncostól. Ilyen épületeket szilárd talajra szoktak építeni.