Mohamed és a nemzetpolitika

Utolsó ülését tartotta a 2006–2010 közötti magyarországi országgyűlési ciklusban csütörtökön Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Állandó Bizottsága. Ezzel lezárult egy időszámítás a nemzetpolitikában, hiszen ha tovább is működik ebben a formájában a Szili Katalin, korábbi szocialista parlamenti elnök kezdeményezésére 2004-ben létrehozott fórum, az minden bizonnyal csak hatékonyabb lehet, főleg a várható kormányváltás után. A KMKF munkájában ugyanis a baloldali kormányzatok nem képviseltették magukat. Nem is érdekelte őket, terhes volt a számukra. Jelzésértékű, ahogy Gémesi Ferenc, a szociálliberális nemzetpolitika modernkori lovagja, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkára kerülte ezeket az üléseket. Például 2008 októberének közepén megalakult a KMKF kül- és Európa-ügyi albizottságának a szórványmunkacsoportja. A testület létrehozását Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke kezdeményezte. Időközben viszont a kormány sebtében létrehozta a hasonló szándékú Szórvány Tanácsot, majd a KMKF meghívta a szórványmunkacsoportja ülésére Gémesi Ferencet is, aki nem vett részt a tanácskozáson. Ott kolbászolt pedig az Országgyűlés lépcsőin – magam láttam, sőt, már azt hittem: elindult a hegy Mohamedhez – de véletlenül sem kopogott volna be a KMKF értekezletére. Ugyanakkor, ha azt kellene ide most leírnom, hogy milyen kézzelfogható eredményeket tud felmutatni a KMKF, sok munkám nem lenne. Itt van például a legutóbbi ülés. Azon túl, hogy a résztvevők elítélték a szlovák hazafisági törvényt és ezen jól megdöbbentek, talán csak azt emelhetem még ki, hogy az Állandó Bizottság javasolja a KMKF-ben részt vevő határon túli magyar szervezetek bevonását Magyarország Európai Uniós elnökségi programjaiba, valamint a Duna-stratégia kidolgozásába. Körülbelül ennyi. Nem véletlenül nyilatkozta azt a Duna Televíziónak pénteken reggel Németh Zsolt, a Fidesz vezető külpolitikusa, a párt külügyi kabinetjének, valamint az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, hogy a nemzetpolitika alapvető feladata lesz újraalakítani a magyar-magyar egyeztetési mechanizmusokat. Kijelentette: a KMKF ugyan helyettesítette a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ám utóbbi szervezet mégis több volt, hiszen tevékenységében részt vett a kormányzat is. „Most a kormányzat gyakorlatilag bojkottálta a parlamenti képviselők együttműködését, ami nem tartható fenn. Az egyenrangú párbeszéd a nemzetpolitikában az előfeltétele a nemzetpolitikai újrakezdésnek” – jelentette ki Németh Zsolt, aki azonban sem a KMFK megszüntetésének, sem a MÁÉRT újjáalakításának tervéről nem tett konkrét említést. A lényeg, hogy a leendő kormány tudja, mit és hogyan kell tennie a határon túli magyarokért. Túl sokat kolbászolt Gémesi Ferenc az Országgyűlés kupolája alatt, és túl sok volt a koncepció. Mert baloldali nemzetpolitikai tanulmányban, projektben és programtervezetben nem volt hiány. Viszont nem valósult meg semmi belőlük, ráadásul a nemzet szétesett. Ebben profik voltak. Lehet, hogy dicséretben sem szűkölködnek – csak még nem tudunk róla.