Ködbiztonság

Néha nyomasztó sűrűséggel nehezedik ránk, máskor nyomtalanul elillan – élt elgondolkodtató hasonlattal egy ismerősöm a minap a közbiztonságról. „Ködbiztonság” – foglalta össze egyetlen szóban.

Bár nem állandó hírfogyasztó, a közösségi oldalon kérve-kéretlenül szembeözönlik vele minden aktuális hír kétsoros kivonata. Leütött, kirabolt emberek, betörések, lopások, ittasan randalírozó autóvezetők, fejszével, késsel, kaszával egymást lekaszaboló falustársak, mesterségesen gerjesztett román-magyar ellentétből fakadó verekedések és hasonló „ínyencségek”, amikkel találkozik nap mint nap. Nem a nagyvilági hírek között, hanem térségünkben – amely „papíron” már évek óta az egyik legbiztonságosabb az országban.

Ha járőröket látok, nem megnyugszom, hanem paranoiássá válok – mondta az ismerős, és nem ő volt az első, akiben hasonló gondolatok fogalmazódtak meg. Néhány éve ő is megjárta, késő este egy fiatalokból álló „horda” két kiosztott maflás között megszabadította a pénztárcájától. Feljelentés történt, előrelépés nem: nemrég érkezett a hivatalos levél, benne a megnyugtató beszámolóval, hogy azonosított tettesek híján az ügyet „döglöttnek” nyilvánítják. A támadás idején egyetlen járőregység sem tudott gyorsan és hatékonyan fellépni, „elillant a közbiztonság”.

A másik végletet két hete, az ünnepek alatt tapasztalta meg, amikor fényes nappal a városközpontban felbukkant egy belügyminisztériumi csapatszállító, belőle kipattant kilenc, állig felfegyverkezett, maszk mögé rejtőzött izomtorony, majd géppuskáikkal a kezükben elkezdtek fel-alá sétálgatni. Látszólag teljesen céltalanul. Fél órát bóklásztak, majd visszaszökkentek az autóba és elhajtottak. Az egység közösségi oldalára másnap felkerültek az „akció” fotói, „az állampolgárok szolgálatában az ünnepek alatt is” kísérőszöveggel. „Őket látva sok érzés keringett akkor bennem, de az, hogy biztonságban lennék, távolról sem. Nyomasztó sűrű ködként telepedtek a városra” – véleményezte a tapasztaltakat.

Magyarázat híján a fiókból előhúztam a hivatalos adatokat arról, hogy országos szinten Hargita megye hol is áll a biztonság terén – egyébként dobogón. Akkor miként törnek fel egy óra alatt több autót, rabolnak ki idős nőket, vagy verekednek össze egy vidéki diszkó előtt több tucatnyian? – tette fel a költői kérdést. Talán úgy, hogy a bevetési egységeknek fontosabb néhány fénykép erejéig olyan fellépést bemutatni, amitől mindenkit kiver a frász, mint ténylegesen kibotlasztani a város nyugalmát bolygató bűnözőket.