Kettős állampolgárság nem tömegesen, tömegeknek

Kétségtelen, hogy az elmúlt hét eseménye a határon túli magyarok vonatkozásában a kettős állampolgárságról szóló Martonyi János-nyilatkozat volt. „Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest” – mondta a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek. A fideszes politikus szerint „magyarok ezrei vagy tízezrei élnek világszerte, akiknek megvan magyar állampolgárságuk is a francia, brit, amerikai állampolgárság mellett. E lehetőség egyelőre nem adatik meg a szomszédos országokban élő magyaroknak. Csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha ebben az országban telepszenek le, vagyis egy adott időszakra állandó lakóhelyük van ebben az országban. Ha viszont megszüntetjük e járulékos feltételt, akkor természetesen a szomszédos országokban élő magyarok is ugyanabban az elbánásban részesülnének, mint a világ bármely más országában élők. Van egy olyan félreértés, hogy ez az állampolgárság valamilyen „tömeges”, automatikus megadása lehetne. Nem így van. Nálunk van kettős állampolgárság (...) csak arról van szó, hogy ez egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával”. Kimondatott tehát, amit annyira vártunk. És nincsenek kétségeim, hogy most már valóban leegyszerűsödik a kettős állampolgárság megszerzése. Ha viszont tömegesen mégsem adják, akkor viszont a tömegeknek kell majd együtt mozdulniuk. Mert elhangzott már olyan vélemény, hogy a kettős állampolgárságnak csak szimbolikus jelentősége lesz, főleg az európai uniós tagállamokban élő magyarok számára. Ez pedig nem teljesen igaz. Belgrád, Kijev, Bukarest most jobbára szunnyad. Pozsony pedig egyenesen a magyarellenességre épít, miközben Brüsszel impotensen kezeli a kisebbségellenes megnyilvánulásokat. És mivel állampolgárainak védelme minden országnak joga, nem mindegy, hogy Budapest egy például bezárásra ítélt erdélyi magyar iskola összes tanulójának a védelmében lép-e majd fel, vagy csak az ott tanuló néhány tucat magyarért tör lándzsát, mert az adott településen éppen nem mindenki igényelt kettős állampolgárságot. Ezért remélem azt, hogy a magyar állampolgárság iránt legalább akkora, ha nem nagyobb lesz majd az érdeklődés, mint hajdanán a magyar igazolványokért. Csak azért, hogy Bukarest, Pozsony, Belgrád és Kijev majd azzal is számolhasson, hogy egy másik ország polgárait bántja, ha éppen ezt tervezné, és lesz még kedve hozzá.