Hogyan tovább, Európa?

Megalakulása óta kétségtelenül egyik legnagyobb válságát éli az Európai Unió, amely iránt Európa polgárai bizalmatlanok. Mindezt az előrejelzések is bizonyítják: minden idők legalacsonyabb részvételére kell számítani az egyes uniós országokban már zajló, Romániában és Magyarországon vasárnapra időzített európai parlamenti választásokon.

Európa-szerte valóban megoszlik az állampolgárok válasza arról, hogy elmennek-e voksolni. Egy frissen készített francia közvélemény-kutatásból például az derült ki, hogy tízből hat európait teljesen hidegen hagynak az EP-választások.

Az Ipsos közvélemény-kutató intézet is e témában készített felmérést. Az elmúlt hetekben végzett nemzetközi és magyarországi kutatásai során megállapította, a magyaroknál a lengyelek, a franciák és az olaszok (48, 47, 46 százalék) fordítanak nagyobb figyelmet a voksolásra, míg a legkevésbé a hollandokat (20 százalék) mozgatja meg az EP-választás. A felmérés szerint a magyar lakosság 55 százaléka úgy értékeli, alapvetően előnyöket hozott az EU-tagság. Az emberek egyharmada inkább hátrányokat érzékelt, 12 százalék nem tudott egyértelműen dönteni a kérdésben. Mindezek tudatában félő, hogy a legutóbbi, 2009-es 43%-nál is alacsonyabb lesz az idei részvételi arány.

Az elmúlt évek alatt tényleg teljesen elhidegültek egymástól az Európai Unió fővárosaként számon tartott Brüsszelben dolgozó európai parlamenti képviselők, illetve a szavazópolgárok. Ez a kampányig nem is jelenthetett a képviselőknek különösebb gondot (kárpótolta őket a több ezer eurós havi fizetésük), a kampány alatt viszont tapasztalniuk kellett, hogy a hagyományos érvek, megszólítások már nem működnek.

Nem hallgathatjuk el, számos előnye van annak, ha egy adott ország az Európai Unió tagja, az viszont az öt esztendővel ezelőtt megválasztott EP-képviselőknek róható fel, hogy Brüsszel és az állampolgárok között ekkora szakadék tátong. A huszonnyolc tagország jelentős részében annyira felerősödtek az EU-ellenes hangok, hogy a választások után nagy valószínűséggel egy, az eddiginél sokkal kritikusabb hangot megütő Európai Parlament fog megalakulni.

Bármennyire is borús az Európai Unió pillanatnyi megítélése, a választópolgárok nagy elfordulása akár még jól is elsülhet. Ez a nagyszámú unió-szkeptikus szavazó ugyanis ráébresztheti Európa vezetőit arra, hogy többet kell beszélni Európáról. És többet kell tenni azért, hogy az emberek újra képesek legyenek hinni abban az Európában, amelyben élnek, élünk.