Az épeszű és ép lelkű (szavazó)polgár cselekszik, nem (csak) pofázik. Ha a demokrácia legmagasabb megnyilvánulási formája a népítélet, azaz a népszavazás, akkor a felelős cselekvés nem a távolmaradás, a bojkott, a mindenből cinikus viccet kreáló kétfarkúak plakáthadjárata, hanem a szavazás, a cselekvő döntés. A lényegen az sem változtat, hogy mi vezetett a kvótareferendum kiírásához, illetve az sem, hogy az eredményt most ki hogyan értékeli.

Az október 2-ai kvótareferendum eredményét, a 3,2 milliós nemet most pártállástól és ideológiai meggyőződéstől függően magyarázzák sokan, aminek szintén kevés köze van a lényeghez: ahhoz, hogy a cselekvés, a szavazáson való részvétel maga a demokrácia, és nem annak értelmezése, hogy miért nem cselekszünk így vagy úgy, miért nem szavazunk, miért csak plakátolunk, tiltakozunk, gyűlöletbeszédről hadoválunk, netán kampányüzeneteken csámcsogunk. Utóbbinak is van helye, persze, de az nem egyenértékű a szavazással.

Sokan tekintenek a szócséplésre úgy, mint tényleges cselekvésre. Az, csak éppen nem sok köze van a szavazati jog érvényesítéséhez. Megmondó embereink többsége papíron, virtuálisan nagyokat mond, ők a foteldemokraták, akiknél viszont csak a hülyeség – jó estben a szöveg! – írja önmagát. Cselekvésre képtelen kommenthuszárok csupán, akik hangosan ecsetelik, hogy milyen lenne/lehet(!) a barikádon, de ugye, ott nem is jártak. Sokuk azt sem tudja, merre van az a bizonyos lövészárok, de beszél róla, hej, de nagy hévvel és tűzzel ontja „harci tapasztalatait”.

Sokan vannak, akiknél az írás csak pótcselekvés. Náluk a billentyűzet (egykoron írógép!) nem több olyan alkalmatosságnál, ami hangokat ad ki, melyek néha messzire eljutnak. Ide-oda verődnek, felerősödve és torzítva terjednek, hála ennek az ún. modern kori virtuális kanálisrendszernek. Ők azok a „hangadók”, akiknél csak a forma és a technológia vívmánya (az internet) szüli a hatást. A csőlátók. Hozzánk elvezetett, jelentéktelen, maximum 15 perc hírnévért kattogók. Nehogy már ezek vezessenek – meg!

Mindenki nyugodjon le! Nem attól vagyunk cselekvőképesek, nem akkor teszünk valamit, ha kardélre hányjuk ellenfelünket szavai miatt. Nem magyarázni és megmagyarázni kell, hogy mit miért nem vagy mit miért tettünk. A tett, a cselekvés a lényeg, nem annak leírása. Ezért lehetnek felelős demokraták azok, akik szövegelés helyett elmentek szavazni. Nem kell itt semmit és senkinek magyarázni. Szükségtelen a duma. Úgyis tudjuk, mit tettél/nem tettél október 2-án…