Bio szénsav

Ebben a nagy gazdasági válságban mintha alábbhagyott volna az élelmiszeradalékokat jelző E betűk fóbiája. Pedig valószínűleg ugyanannyi van belőlük most is, mint tavaly-tavalyelőtt, és esetenként nem is kevésbé károsak. Csak most mintha nem számítanának.

Emlékszünk, nem? E-kimutatások, E-táblázatok, E-mérgezési küszöbértékek, negatív hatások, teljesíthetetlen tanácsok az egészségesnek mondott táplálkozásról stb. Ha komolyan vette ezeket, egy roston sült csirkemell gondolatától is halálfélelem támadt az emberben.

Alaposabban körülnézve, persze, kiderül, hogy például a C és az E vitaminok is tagjai ennek az egészségkárosító E betűs méreglistának, de akár már a régi görögök is aggódhattak volna az egészségükért, mert az általuk használt ecetsav is itt van E260 néven. És ami a legrosszabb: az eredeti székely ásványvíz (jó, na, borvíz) szénsava is szerepel: ő az E290!

Aggodalomra azért nincsen ok: nem fognak megjelenni fenyegetésként a szénsavas ásványvíz veszélyeit az E290-nel igazoló szakdolgozatok, mert a szénsavmentes ásványvizet is ugyanazok a cégek palackozzák, egyazon vízből, mint a borvizet. A kinyert szénsavval feldúsítják a buborékosat, és mindkettőt el lehet adni. Tiszta haszon!

Amúgy az E betűk kapcsán az egészségünkért aggódó szakembereknél csak a túlbuzgó biomániások voltak idegesítőbbek. Egyikük hosszas magyarázat után sem tudta elfogadni, hogy a székelyföldi ásványvíz sem úgy bio, ahogy ő látni szeretné: bő szénsavasan felbuzog a délceg fenyves tövén, és már csak palackozni kell, természetesen. „Rendben van, elhiszem, hogy ezeket is dúsítják, de akkor is csak a természetes, a vízből kinyert szénsavval” – érvelt, én pedig letettem arról, hogy valaha is észérvekkel meggyőzzek valakit olyasmiről, amit ő nem tudni akar, hanem hinni. És ha mégis tudna valaki nem természetes szénsavról, segítsen, talán újra visszanyerem én is a józan észbe vetett hitemet.