A tehetség

Klárika másodév közepén volt kénytelen otthagyni a múzsaképző főiskolát. Pedig igen ígéretes jövő elé nézett. Jelesre vizsgázott például a Szép pillantás, az Ihlethozás alapfokon, a Költő, író, festő, zenész furcsaságainak felismerése, valamint a Bájos mosoly nevű tantárgyakból is. Volt olyan alkotó, aki már hozzá címezte a művét. És ez nagy szó volt, mert egy elsőéves hallgatóval ritkán esik meg ilyesmi.

Másodéven már költőversenyekre hívták, és noha ő még csak úgynevezett alapmúzsa volt, több költő is őt jelölte meg, amikor választani kellett a jelenlevők közül. Festők üzentek érte alkalomadtán, zeneszerzők hallgatták, amint mindenféle csacskaságokat mesélt nekik.

A rohamosan felfelé ívelő karriert aztán egy csapásra kettétörte apja rövid, ellentmondást nem tűrő üzenete: „Azonnal gyere haza, itthon van szükség rád, a családot nem hagyhatod most cserben!”
Sírva hagyta ott a főiskolát, a nagyvárost, hazatért a poros kisvárosba, ahol apjának villamossági és barkács szaküzlete volt. Ez egyfajta családi vállalkozásként működött, apja nem engedhette meg magának, hogy elárusítót alkalmazzon, és mivel jócskán benne járt már a korban, nem bírta a strapát úgy mint rég.

Klárika tehát szigorú, szürke munkásköpenyt öltött magára. Hamar eligazodott azonban a csatlakozók, égők, foglalatok, hosszabbítók, elosztók, alternatív kapcsolók, tömítőszelencék, gipszkartoncsavarok, fakötésű alátétek, elosztódobozok világában, egy idő után már szemre megmondta, melyik csavar hányas. „A 20 mikrofarados kondenzátor most csak 25 lejbe kerül. És a symalen csövet ajánlom inkább, mert az jól tűri, ha ráöntik a betont” – mondta ezt olyan hangsúllyal, hogy a vevő rögtön dupláját vette, mint amennyit eredetileg akart.

Kissné nem értette, hogy férje miért vásárol minden nap fél kiló szeget, holott a garázsba mindjárt be se lehet menni a sok csavartól, szegtől és különböző kütyüktől, Jakabné pedig gyanúsan méregette az urát, amikor az végre az évek óta rosszul működő kapcsolókat kicserélte. A környéken mindenki fúrt, faragott, barkácsolt, gyerekeknek épültek játszóterek, lakások, udvarok szépültek meg, a poros kisvárosból rendezett városka lett.

Mert egy múzsa, a szürke munkásköpenyben is múzsa.