Bakó Zoltán

Bakó Zoltán

A harangok nem Rómába mentek

2010. április 01., 11:412010. április 01., 11:41

2010. április 01., 11:442010. április 01., 11:44

•  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Fotó: Boda L. Gergely

Március 25-én éjszaka ellopták a gyulasi harangokat. Éjszaka lopták el, mert olyankor a harangok köztudottan pihennek, hacsak nincs valami egetverő baj, ami miatt soron kívül szolgálatba kellene lépniük. De 25-én éjszaka nem volt sem jégverés, sem tűzvész, sem támadás, úgy, hogy nyugodtan alhattak volna, ha a tolvajok nem zavarják meg őket. De megzavarták.

Harangot lopni bűn, de nem könnyű – feltételezem. Vigyázni kell ugyanis, hogy meg ne üssék, meg ne kondítsák, el ne ejtsék a lopás folyamata közben, mert akkor kondul, zámbul, s felriasztja az alvó falu népét. Ami ugyan nem sok, él ott vaj kétszáznyi ember, de azért mégis... Csak megébredt volna valaki, ha kondul a harang. Aztán meg azért is nehéz lehet, mert egy ilyen harang nem könnyű. Hát még, ha kettő van belőlük! Egy 30, meg egy 50 kilós. Na, ehhez azért ember kell. Legalább kettő, ha nem négy. S abból a kétszázból akadt is ennyi. Bizonyára helybeliek, vagy legalábbis környékbeliek voltak, mert ismerték a terepet. Tudták, hol kell feltörni a templomot.
Nem is olyan régen a vásárhelyi peremkerületből, a remeteszegiből ellopták a keresztről a feszületet. Egyszerűen csak kivették a csavarokat, leemelték a corpust a keresztről, s már mentek is vele. Akkor is éjszaka volt. Az idős és beteges görögkatolikus lelkész csak reggel vette észre, hogy hiányzik a márványkeresztről Krisztus urunk. Jelentette a rendőrségen, s azzal annyi. Éberék keresték a Megváltót, de nem találták meg. Azóta sem. Amin én nem is nagyon csodálkozom. Manapság annyian keresik a Megváltót, s nem találják, vagy nem látják, hogy van...

Mégis, mire kellett a tolvajoknak a Krisztus-szobor meg a két harang? Bizonyára nem a villanycsengőt akarták helyettesíteni harangokkal kies kis lakukban, hogy jelezzék, amikor vendég érkezik. Jövel Jézus, légy vendégem... Vélem, nem is egy másik templom számára lopták, egy olyanéra, amelyiknek még nincs harangja. Hívő ember ilyet nem tesz. És nem-hívő sem. Különösen nem húsvét előtt néhány nappal. Akkor meg...?

Drága a bronz. Az üst- meg szoboröntőknél. Feltételezem, hogy rendelésre lopták, nyersanyagnak. Akkor meg ütheti bottal a nyomokat a rendőrség. Szerény vigasz, hogy majd egykor elnyerik méltó büntetésüket, hogy majd az utolsó ítéletnél felróják nekik ezt a corpus- meg haranglopást. Mert addig is Krisztus nélkül marad a világ. És harangok nélkül. Amelyek most, Gyulasról nem Rómába mentek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Kozán István

Kozán István

A megyei tanács jogászai már nem teljesítenek jól?

Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.

Kozán István

Kozán István

Ideje

Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.

Kozán István

Kozán István

Nyilván ezért is a média a hibás

Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.

Vendégszerző

Vendégszerző

Nyomtatott magyar szó, vaj, útlevél

Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.

Kozán István

Kozán István

Tapossák ki a mintát a szőnyegből!

Parlamenti választás után gratulálni kell a győztesnek – jelen esetben saját magunknak, erdélyi, székelyföldi magyaroknak –, és egyúttal érdemes némi következtetést is levonnunk. Csak ezek után szabad továbblépni.

Rédai Attila

Rédai Attila

Arctalanok bosszúja

Tévednénk, ha azt hinnénk, hogy Călin Georgescu üstökösszerű felbukkanása egyszerűen a TikTok algoritmusának számlájára írható.

Bálint István

Bálint István

Tizenötödik szülinapunkra

Tizenöt éves lett a Székelyhon. Szinte nincs az életnek olyan területe, ami ne változott volna meg radikálisan az elmúlt másfél évtizedben. Ez pedig az online médiafogyasztásra hatványozottan érvényes.