Csak a magyaroknak van szent koronájuk

Szántai Lajos művelődéstörténész a Szent Korona történetét új megvilágításba helyezte

Az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására október 17–21. között ötállomásos erdélyi előadássorozatot tartott Szántai Lajos művelődéstörténész, aki Attila királyról, Árpád vezérről, Szent István királyról, a Szent Koronáról és Mátyás királyról értekezett Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.

A csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében A magyar Szent Korona felajánlása Szűz Máriának címmel tartott könyvvásárral egybekötött mintegy három órás előadást, több tévhitre is felhívva a jelenlévők figyelmét. Szántai Lajos a Képes Krónika festett miniatúrái alapján és korabeli legendákra alapozva próbálta meg visszafejteni a magyarok történetét, új látásmódjával egy misztikus világot tárt a hallgatósága elé.

Magyarország közjogi értelemben Szűz Mária országa – hangsúlyozta Szántai Lajos

Előadása kezdetén magyar krónikákat, külföldi forrásokat és régészeti emlékeket vonultatott fel példaként, amik a magyarok kereszténységét tanúsítják, már jóval Szent István előtt. Mikor azt halljuk, hogy a magyarok pogányok voltak, mai értelmezésben úgy tartjuk, hogy nem voltak keresztények. Holott a pogány szó a latin paganus-ból származik, amely „vidéken lakó”-t, falusit jelentett (pagus = vidék, falu)

Sokan azt hangoztatják, hogy a korona két külön részből áll, későbbi században készült, Szent István fejét nem is érinthette, mert az abroncs az Görögországban készült és Dukas Mihály küldte I. Géza Magyar királynak. Sem Görögországból nem került elő ilyen minőségű zománcos korona, sem itáliai műhelyből nem került elő ilyen művészi színvonalú keresztpántos ötvösmunka.

A jelenlévők elkapkodták az eladásra kínált könyveket

A Nagy Legendából idézte: „Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna … Akkor az István nevet kapta; hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami „István“ a görög nyelvben, ,,koronázott” a latin beszédben” – Az István név ugyanis nem személynév, mint ahogy az Attila, Buda, Gyula, Koppány sem személynév. Ezek szellemi vezetőségnek a nevei. Korabeli forrásokban találunk említést az erdélyi gyuláról, ez esetben is egy méltóságról van szó, nem pedig egy személy nevéről – emelte ki a művelődéstörténész. Az István név latinul Sanctus Stephanus, nem azt jelenti, hogy Szent István, hanem Szent Korona. A Stephanus koronát jelent –  fűzte hozzá Szántai.

A Szent Korona hű mása

Nincs több korona a világon, aminek szent jelzője lenne, egyedül egy van, a magyar Szent Korona. A magyar Szent Korona nem egy megszentelt tárgy, hanem szent tárgy. Amikor az Amerikai Egyesült Államok 1945-1978 között vissza akarta adni a Szent Koronát a római pápai udvarnak, az nem fogadta be, azt mondva, hogy az nem római szent tárgy – mutatott rá az előadó, eloszlatva azt a hitet, hogy a koronát II. Szilveszter pápa küldte volna Istvánnak. „Nem Szent Istvánt térítették, hanem Szent István térített. Ő volt az, aki felvette Jézus Krisztus igaz hitét. Azt a kereszténységet vezette be Szent István a Kárpát-medencében, ami Jézus Krisztustól származik” – fogalmazott a művelődéstörténész. Kanonizált legendákra hivatkozva arra is kitért, hogy Szent István király szerzetesi kolostort alapított Jeruzsálemben, 1018 körül pedig olyan zarándokutat biztosított, amivel egész Jeruzsálemig eljuthattak a zarándokok.

Szántai Lajos előadása végén megjegyezte: „Magyarország közjogi értelemben Szűz Mária országa. Magyarország királynője maga Szűz Mária. 1038. augusztus 15-én, halála előtt Szent István király a Szent Koronát felajánlva, Mária oltalmába helyezte királyságát.