Fotó: Pál Árpád
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás honvédelmi harcairól, országvédő tevékenységeiről tartott előadást nemrégiben Hidán Csaba László történész az Orbán Balázs Akadémia szervezésében Székelyudvarhelyen. A részvevőknek ismét részük lehetett korabeli viseletek és harcjelenetek bemutatásában.
2016. május 19., 12:082016. május 19., 12:08
2016. május 19., 14:232016. május 19., 14:23
A székelyektől tanulta Hunyadi János a lovas íjász hadviselést, hiszen akkor a székelyek voltak a kelet és nyugat legjobb íjászai. Hunyadi a különböző fegyvernemek harcmódját a korszak legjobbjaitól tanulta. A szerbektől a hegyi partizán harcmódot, az olaszoktól a városok, várak védelmét, valamint ezek ostromának módját sajátította el. A cseh husziták elleni hadjárat során a nehézgyalogos harcmodort tanulta meg, és megismerte a szekértábor jelentőségét, hiszen jó háttér nélkül a harcos sem tud megfelelően helytállni a csatatéren. Seregében többféle fegyvernemmel harcoltak, amit a hadvezér a célnak megfelelően az adott helyen és időben vetett be.
Érdekes, hogy ebben az időben az európai feudalizmussal ellentétben a sztyeppén nem örökölhető a nemesi cím, de ha valaki nagy tettet vitt véghez, akkor apja és tanítómestere megkapta a címet, hiszen az ő érdemük a nevelés. Az előadó Hunyadi János ifjúságát és főként hadjáratait ismertette. Szóba került Nándorfehérvár, hiszen Hunyadi itt vívta első és utolsó győztes csatáját is. Hidán felhívta a figyelmet, ahhoz, hogy egy adott korszakot, esetleg egy csata kimenetelének körülményeit megismerjük, ezeket összességében kell vizsgálni. Hunyadi Mátyás török hadjárataiból a kenyérmezei csatáról beszélt részletesen az előadó, illetve szó volt még a cseh–lengyel és a német hadjáratokról.
Addig, amíg a történelmi Magyarország állt, sem keletről, sem délről hódító tartósan nem tudta megvetni a lábát a Kárpát-medencében. Éppen ez a korszak bizonyítja, hogy összességében erős a nemzet, hiszen mindenki kicsit mást tud, s éppen ez az, amire szükség volt, hogy erős legyen a Kárpát-medence. 1541 után még a három részre szakadt országban is a végvári vitézek, hajdúk talán még nagyobb erővel vívták honvédelmi harcukat. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a Kárpát-medence nagyjából azonos a történelmi magyar állammal, és amíg az működött, évszázadokon át lét- és jogbiztonságot adott a teljes lakosságnak. Az előadás végén rövid filmvetítés következett, a korabeli harcmodort, fegyvereket és viseletet mutatta be az előadó.
Szombat délre Parajdra várják Nicușor Dan frissen megválasztott államfőt, akit többek között Tánczos Barna pénzügyminiszter és Antal Lóránt udvarhelyszéki szenátor kísér el.
Három kockázati övezetet jelölt ki a vízzel feltelt parajdi sóbányánál Kovács J. Szilamér geológus, miután egyeztetett székelyföldi kollégáival és más szakemberekkel. Javaslatait eljuttatta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz is.
Komoly földtani veszélyhelyzet alakult ki a parajdi sóbányába történt vízbetörés következtében, a helyzet azonnali lakosságvédelmi, műszaki és tudományos lépéseket igényel – figyelmeztet nyolc elismert geológus egy friss szakmai állásfoglalásban.
Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.
Nincs mit szépíteni a dolgokat, ki kell mondani: könnyedén megmenthető lett volna a parajdi sóbánya az eredeti formájában, ha az állam pénzt biztosít rá – jelezte lapunknak a neve mellőzését kérő geológus szakember.
Meg fog oldódni a parajdi sóbánya helyzete, a kormány jóváhagyja a munkálatok finanszírozásáról szóló határozatot – jelentette ki csütörtökön a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője.
Egyik hitel a másik után: a korábban 5,6 millió lejes hitel felvétele, illetve a már bejelentett 20 millió lejes hitelvonal létesítése mellett újabb kölcsönhöz folyamodna a Székelyudvarhely.
Versenyt futunk az idővel – ismételte el többször is a sóbánya igazgatója, miközben arról beszélt, hogyan próbálják megmenteni a Telegdy-bányát. Alatta addigra már feltelt a bánya mind a hét szintje, és később a munkálatok helyszínét is elérte víz.
Már nem lehet menteni az utolsó részt sem, veszélybe került a föld alatti sókészlet is – ismerte el csütörtöki közleményében az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Mintegy hetvenen gyűltek össze a parajdi sóbányához tartozó irodáknál csütörtökön kora délután, a feldühödött emberek magyarázatot és lemondásokat követelnek. Az igazgató le is mondott.
szóljon hozzá!