Miért fordulunk valójában az ortodox paphoz?

Zsúfolásig megtelt a Grand Hotel nagy konferenciaterme Komáromi Tünde erdélyi néprajzkutató és Margot Adler amerikai újságíró, a wicca újpogány vallás képviselőjének előadásán. Az előadók a személyes gyógyítás, a boszorkányság és a spiritualizmus témaköreit járták körül – más-más szemszögből. Míg az erdélyi néprajzkutató sajátságosan erdélyi példákkal támasztotta alá mágiáról, boszorkányságról szóló értekezését, addig az amerikai előadó átfogóbb példákat hozott fel a spirituális sokféleség szükségességéről szóló előadásában.

Bűnbakot kerestek, és találtak

A boszorkányság főként a hatalom birtoklásáról szól, a 21. században pedig ismét erőteljesen jelen vannak a mágia, a boszorkányság motívumai, jó példa erre a népszerű Harry Potter-sorozat – vezette be az előadásokat Pap Mária lelkész. Komáromi Tünde néprajzkutató értekezését saját családi hátterének és kutatásainak bemutatásával kezdte. Sajátságosan erdélyi, azaz vegyes felekezetű családból származik, ahol a szomszédok is más-más felekezethez tartoztak. A sokféleség megtapasztalása gyermekkorban pedig nyitottá tette más kultúrák felé, ezért nem csoda, hogy tanulmányai közben egy évet Moszkva mellett az ortodoxia kutatásával töltött.

„Különbözik a falusi boszorkányság a kortárs nagyvárosi boszorkányságtól, amelyet például a bukaresti tenyérből jósoló cigányasszonyok képviselnek” – mondta Komáromi Tünde. Erdélyben az 1500-as években említik először magyar nyelven a boszorkányokat, illetve minden törvény tartalmazott passzusokat róluk. A fennmaradt iratok szerint pedig még 1802-ben is indítottak boszorkány-pert – mesélte a néprajzkutató. „Helyi, népi hiedelmek szolgáltatták a táptalaját, de vallási és jogi keretek is megengedték a boszorkányok üldözését, kivégzését. Ha például kitört a pestis járvány, felelőst kerestek ezért, és a furcsa, az átlagtól elütő emberek lettek a bűnbakok. Általában gyógyítókat, bábákat, azaz főként nőket gyanúsítottak boszorkánysággal. Sok esetben például pedig maga a bába fenyegetőzött rontással, ha nem fizették ki” – részletezte a néprajzkutató.

Hatunk egymásra

Szenvedéseket, betegségeket, haláleseteket diagnosztizáltak rontással, ez pedig ma is működik – tette hozzá. Nem ritka jelenség Erdélyben, hogy protestáns magyar emberek, de katolikusok is ortodox paphoz fordulnak számos pszichoszomatikus tünettel, rosszul működő házasságuk vagy veszteségeik miatt. Ők nem ismerik az ortodox kultúrát, de egy közvetítőn keresztül kapcsolatba lépnek a pappal, aki elbeszélget velük, majd imádkozásra, böjtölésre fogja őket. „Ez a protestánsok számára nagyon fontos, hisz náluk nincs meg a böjtölés a gyónás lehetősége. Nem a középkori hiedelmek viszik őket hozzá, hanem a gyógyulás lehetősége. Számos értelmiségi szerint a mágiában, a boszorkányságban csak a buták és a románok hisznek. A boszorkányság azonban nem erről szól, hanem arról, hogy bánataink, félelmeink, kapcsolataink jellege betegségeket okozhatnak, azaz hatunk egymásra, ezért figyelnünk kell egymásra, kapcsolatainkra ” – zárta le előadását Komáromi Tünde.

Margot Adler, New Yorkban élő újságíró, a wicca újpogány vallás képviselője előadásában a vallási spiritualizmus fontosságáról, a pogány szertartások, beavatásokról és az univerzalista egyház történetéről beszélt. „Legtöbb háborúnak az az oka, hogy a másik istenét alacsonyabb rendűnek tekintjük. A spirituális sokféleség, akárcsak az ökológiai sokféleség egy szükségesség” – foglalta össze az amerikai újságíró.